Naptár

Dávid Mária – Faragó Boglárka – Kecskeméti-Székely Katalin Zsuzsa – Taskó Tünde Anna

Kutatás az expresszív szókincs fejlettségének és az infokommunikációs eszközök használati gyakoriságának az összefüggéseiről kora gyermekkorban

Kedves Olvasók!

Az internet és az infokommunikációs (IKT-) eszközök használata a 21. század kezdetére életünk megkerülhetetlen részévé vált. Kutatócsoportunk a 2010-es évektől végez szisztematikus kutatásokat a számítógéphasználat képességekre gyakorolt hatásáról (Dávid et al. 2016). Jelen kutatásunkkal az expresszív szókincs korai fejlődésére fókuszálunk, különös tekintettel az IKT-használati szokások már kora gyermekkorban kitapintható hatásaira.

Prensky (2001) szóhasználatával élve a digitális bennszülöttek már egy olyan társadalomba „nőnek bele”, ahol ezeknek az eszközöknek a mindennapi használata természetes. Ennélfogva abban biztosak lehetünk, hogy a digitális környezet hatással van a felnövekvő nemzedékre. A fő kérdés az, hogy milyen ez a hatás. Az IKT-eszközökkel segített tanulás Vebra (2002) szerint az információk gyorsabb feldolgozásához vezet, és ez emeli a tanulás hatékonyságát, valamint a kognitív feldolgozás szintjét. Ugyanakkor Greenfield és munkatársai szerint a számítógépes technológia tartósan befolyásolja a téri-vizuális képességeket, mivel a számítógépes alkalmazások többsége verbális helyett vizuális információfeldolgozást igényel. Ez magyarázhatja a verbális IQ lassabb növekedését (Kovács 2007). Greenfield (2009) azt is kiemeli, hogy a képek, a készen kapott ikonok a szimbolikus gondolkodás fejlődése ellen hatnak, emellett az alábbi magasabb rendű kognitív folyamatokra és funkciókra is negatív hatást gyakorolhatnak: absztrakt szókincs, reflexió, induktív problémamegoldás, kritikai gondolkodás, absztrakcióra való képesség, képzeleti tevékenység.

A fenti és saját kutatási eredményeink is arra utalnak, hogy az IKT-használat a helyzettől, a használat mennyiségétől és minőségétől, az életkori jellemzőktől függően pozitív és negatív hatással egyaránt lehet a különböző kognitív képességekre. Szeretnénk kideríteni, hogy a verbális képességek tekintetében milyen eredményeket kapunk. Mialatt nagy változékonyság jellemzi a nyelvi fejlődés korai szakaszát, a szakirodalom 18 hónapos korban 50 szavas expresszív szókincs meglétét tartja a tipikus fejlődés minimális kritériumának (Kauschke 1999, idézi: Kas et al. 2017). E normatív kritérium szerint megkésett beszédfejlődésűnek számít egy gyermek, ha kétévesen még nem birtokol legalább 50 szavas expresszív szókincset, vagy nem kezdett el többelemű kombinációkat használni (Rescorla 1989). Figyelemre méltó, hogy a kétéves gyermekek között a nyelvi késést mutatók aránya 15–25%-ra becsülhető. E csoport körülbelül 50%-a viszonylag rövid idő alatt, 3–4 éves korára felzárkózik a korcsoportjától elvárható fejlettségi szintre (Paul 1991). Ám a gyerekcsoport másik fele a megkésett nyelvi fejlődésben súlyosabb eltérést mutat, és leggyakrabban támogatás nélkül felzárkózás sem várható. Veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknél a zavar felismerése nem történik meg időben. A korai nyelvi fejlődés tipikustól való eltérésének, esetleges elmaradásának mérésére, felismerésére szolgál a Kommunikatív fejlődési adattár (KOFA).

Az Eszterházy Károly Egyetem Gyógypedagógia Tanszéke és Pszichológia Intézete kutatást indított a 0–3 éves korú gyermekek expresszív szókincsfejlettségének feltárására, illetve annak vizsgálatára, hogy az expresszív szókincs alakulását hogyan befolyásolják a legkisebb gyermekek IKT-eszköz-használati szokásai. A vizsgálat 2018 júniusában indult, az adatok felvétele folyamatos, és a tervezett longitudinális vizsgálatban önkéntesen résztvevőkkel 3-5 évente – a gyermek életkorához illeszkedő mérőeszközzel – megismétlődik.

A vizsgálati személyek az induló kutatásban az 1–3 éves kisgyermekek szülei, akiket két kérdőív kitöltésére kértünk fel. A kutatócsoport által készített online kérdőívben a gyermekeik IKT-eszköz-használati szokásaikról érdeklődtünk (lásd Dorner et al. 2016 IKT-eszköz-használati kérdőívének kisgyermek- és óvodáskorúra átalakított változatát). Az expresszív szókincs megismerésére pedig a MacArthur Bates Communicative Development Inventrory-III, magyar nyelvre adaptált változatát (Kas et al. 2017) használtuk.

Az online kérdőívünkben a 7 év alatti gyermekek IKT-használati szokásait 5 kérdéskörben igyekeztük megismerni: az otthoni és az intézményi eszközellátottság, mikortól és hogyan használják az IKT-eszközöket, az eszközhasználat rendszeressége és ideje, a használathoz kapcsolódó érzelmi tényezők és végül a kontroll. A Kommunikatív fejlődési adattár (KOFA). Szavak és mondatok (16–30 hónapos korig) (Kas et al. 2010) az érintett korosztály expresszív szókincsét, a gyermeki verbális produkciókat gyűjti. Az első vizsgálat alkalmával a mindkét kérdőívet kitöltő szülők összesen 53 gyermekre vonatkozóan szolgáltattak adatokat.

Kíváncsiak voltunk rá, változik-e a gyermekek szókincse az alapján, hogy mennyi időt töltenek a tévé és a számítógép előtt átlagosan. Három csoportot képeztünk mind a tévénézés, mind a számítógép-használat változója esetén a mintában mutatkozó átlagok és szórások alapján. A tévénézés esetén a következőképpen alakultak a kategóriák. Az első csoportba tartoztak azok a gyermekek, akik átlag alatti időt töltenek tévézéssel (fél óránál kevesebbet, N = 10), a második csoportot azok alkották, akik átlagos időt töltenek a tévé előtt (30 perc és másfél-két óra között, N = 36), végül a harmadik csoport azokból a gyermekekből áll, akik a mintánkban megjelenő átlagnál több időt töltenek a tévé előtt (másfél, két óra feletti időtartamot N = 7).

Ezt követően megvizsgáltuk, van-e kapcsolat a tévé előtt töltött idő és a szókincs között. Eredményeink szerint nincs szignifikáns kapcsolat a két változó között (p = 0,45, p > 0,05), ugyanakkor, ha megnézzük a három csoportban a szókincs átlagát, tendenciaszinten kirajzolódik, hogy a legtöbb szó azoknál a gyerekeknél jelenik meg, akik a legkevesebb időt töltik tévézéssel.

A számítógép-használat esetén szintén három csoportot képeztünk: a mintában megmutatkozó átlagos számítógép-használat, valamint az abban mutatkozó szórás alapján. Az első csoportba tartoznak azok, akik a minta átlagánál kevesebb időt töltenek el a gép előtt (kevesebb, mint harminc percet, N = 32), a második csoportba, akik átlagos időt (30 perc és 1 óra között, N = 13), végül a harmadikba, akik átlag feletti időt (egy óra fölött, N = 7) töltenek el a számítógép előtt.

Szintén megvizsgáltuk a szókinccsel való korrelációt, de nem találtunk szignifikáns kapcsolatot a két változó között (p = 0,32, p > 0,05). A mondott szavak számának átlagát megfigyelve ugyanakkor tendenciaszintű különbség itt is látható a csoportok között. Az 1. táblázat szemlélteti, hogy a legmagasabb átlag azoknál a gyerekeknél figyelhető meg a szókincsben, akik átlag alatti időt töltenek a gép előtt, a legalacsonyabb pedig ott, ahol a számítógép előtt töltött idő átlag feletti.

1. táblázat

Gyermekek szókincse a számítógép előtt töltött idő függvényében

Megvizsgáltuk, hogy van-e kapcsolat a gyermek szókincse és a között, hogy mennyire jelenik meg a szülői kontroll a gyermek IKT-használata felett. Eredményeink szerint pozitív közepes erősségű kapcsolat van a szülői kontroll és a gyermek szókincse között (r = 0,324, p = 0,018,), vagyis minél inkább megnyilvánul a szülői ellenőrzés a gyermek IKT-használata fölött, annál magasabb a gyermek szókincse.

További statisztikai elemzéseket végeztünk a mintára jellemző egyéb háttérváltozókkal is. Eredményeink szerint azok a gyerekek rendelkeznek magasabb szókinccsel, akik járnak bölcsődébe (t = 2,91, p = 0,004). A két minta elemszáma közötti különbség miatt (nem jár bölcsődébe 47 fő, jár bölcsődébe: 150 fő) csak óvatosan érdemes kezelni ezt az eredményt. Valamennyi hipotézist illetően szükség van a vizsgálat kiterjesztésére, a vizsgálatban részt vevő gyermekek létszámának az emelésére és komplexebb beszédvizsgálatára.

Összességében első eredményeinkből megállapítható, hogy tendenciaszinten megjelennek a szókincsben különbségek a tévénézés és a számítógép-használat időtartamának a függvényében, valamint kapcsolat mutatkozik a gyermek IKT-használata feletti szülői kontroll és a gyermek szókincse között. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a kora gyermekkori nyelvfejlődés szempontjából fontos foglalkozni a modern technológiai eszközök használatával, valamint fontos a szülőket is felkészíteni arra, hogy ők mit tehetnek gyermekük technológiahasználatának a kontrollja érdekében.

Tisztelettel:

Eger, 2019. szeptember 2.

                                                                                      Dávid Mária

                                                                                    főiskolai tanár

                                                      Eszterházy Károly Egyetem, Gyógypedagógia Tanszék

                                                                                  Faragó Boglárka

                                                                                      tanársegéd

                                                           Eszterházy Károly Egyetem, Pszichológia Intézet

                                                                    Kecskeméti-Székely Katalin Zsuzsa

                                                                                     mesteroktató

                                                           Eszterházy Károly Egyetem, Pszichológia Intézet

                                                                                 Taskó Tünde Anna

                                                                                  egyetemi docens          

                                                           Eszterházy Károly Egyetem, Pszichológia Intézet

Irodalom

Dávid Mária – Dorner László – Hatvani Andrea – Soltész Péter – Taskó Tünde – Soltész-Várhelyi Klára 2016. Az IKT hatása a kognitív működésekre iskoláskorban. Magyar Pszichológiai Szemle 71 (1): 165–195.

Dorner László – Hatvani Andrea – Taskó Tünde – Soltész Péter – Estefánné Varga Magdolna – Dávid Mária 2016. IKT-használat 10–18 éveseknél. Egy IKT-eszközhasználati kérdőív bemutatása. Magyar Pszichológiai Szemle 71(1/2): 25–56.

Greenfield, Susan 2009. Identitás a XXI. században. HVG Könyvek. Budapest.

Kas Bence – Lőrik József – Bertalan Regina Frida 2017. A korai nyelvi-kommunikációs fejlettség új mérőeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár 3. (KOFA 3) alapjai és gyakorlati alkalmazási lehetőségei. Logopédia II (1): 41–56.

Kas Bence – Lőrik József – Szabóné Vékony Andrea – Komárominé Kasziba Henrietta 2010. A korai nyelvi fejlődés új vizsgálóeszköze, a MacArthur-Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA) bemutatása és validitási vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle 2: 114–125.

Kovács Kristóf 2007. A modern technológia szerepe az IQ generációk közti növekedésében. Világosság 9: 39–46.

Paul, Rhea 1991. Profiles of toddlers with slow expressive language development. Topics in Language Disorders 11(4): 1–13.

Prensky, Marc 2001. Digital Natives, Digital Immigrants. On the Horizon 9(5): 1–6. https://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf (2019. november 9.)

Rescorla, Leslie 1989. The Language Development Survey: a Screening Tool for Delayed Language in Toddlers. Journal of Speech and Hearing Disorders 54(4): 587–599.

Vebra, R. 2002. Technology, Innovation, and Education Change: A Global Perspective.