Naptár

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Szerzőink figyelmébe

Szerzőink figyelmébe

1. Az Anyanyelv-pedagógia (Anyp.) című elektronikus folyóirat elsősorban elméleti tanulmányokat, kutatási beszámolókat, könyvismertetéseket, tudományos eseményekről szóló beszámolókat, valamint gyakorlati jellegű írásokat (például feladatsorokat, óratervezeteket, projektleírásokat stb.) tesz közzé. A közlésre szánt kézirat eddig még nem publikált – jelenleg más folyóiratnál elbírálás alatt sem lévő –, eredeti írásmű lehet.

2. A kézirat terjedelme a Tanulmányok rovatban 30 000–40 000 n, a Műhely rovatban 20 000–40 000 n, a Mozaik, a Kitekintő és a Szemle rovatban 8 000–25 000 n lehet. A kéziratokat kizárólag ímélben kérjük elküldeni (Microsoft Word-féle *.doc fájlban) a szerkesztőségbe a  címre. A beküldött kéziratokat szakértők bevonásával az Anyanyelv-pedagógia szerkesztősége bírálja el. A folyóiratban csak lektorált írások jelenhetnek meg.

3. Kérjük, hogy a kézirattal együtt küldjék el az alább letölthető szerzői adatlapot és nyilatkozatot kitöltve. A Tanulmányok és a Műhely rovatba szánt írásokat egészítsék ki 3–5 kulcsszóval, valamint 1000 n terjedelmű összefoglalóval. Az összefoglalóban a mondatok alanya a tanulmány. A szöveg angol nyelvű fordításáról a szerkesztőség gondoskodik. (A szerzői adatlap letölthető itt. A szerzői nyilatkozat letölthető itt.)

4. A kézirat formáját az alábbiak szerint szíveskedjenek kialakítani.

– Betűtípus: Arial; betűméret: 12; sortávolság: 1,5; margó (mindegyik oldalon): 2,5 cm.

– Cím: középre igazítva, fölötte a szerző(k) neve szintén középre igazítva (több szerző esetében nagykötőjellel összekapcsolva).

– Az alcímek, fejezetcímek jelzése – minden esetben (akkor is, ha a szerző ezt a végső formában nem kívánja megjeleníteni) – félkövér decimális számokkal történjék (1. Elsőrendű; 1.2 Másodrendű; 1.2.3 Harmadrendű).

– A bekezdést nem beljebb húzással, hanem sorkihagyással jelöljük.

– Beállítások a szövegben: kérjük, ne alkalmazzanak a szövegben automatikus elválasztást, oldalszámozást, sem egyéb automatikus beállítást, illetve stílusformázást. 

– Kiemelés a szövegben: a nyelvi adatokat és példákat dőlt betűvel, a tartalmi kiemelést félkövér betűkkel kell jelezni. Kérjük, hogy az utóbbi eszközt csak a legszükségesebb esetben alkalmazzák.

5. A táblázatokat, a grafikonokat és az egyéb ábrákat nem a közlemény szövegében, hanem egyenként külön-külön fájlban kérjük csatolni szerkeszthető formában. A fényképeket *.jpg, a videofelvételeket *.wmv, *.avi, *.mov formátumban, a táblázatokat és a grafikonokat szerkeszthető Word- vagy Excel-fájlban kérjük küldeni. Fontos, hogy csak olyan táblázatot és illusztrációt mellékeljenek, amelyre megfelelően hivatkoznak a szövegben. A táblázatokat és az illusztrációkat folyamatos számozással kell ellátni (arab számok alkalmazásával), és mindegyiknek címet kell adni. Külön sorszámmal jelöljük a táblázatokat, és külön az egyéb ábrákat. A táblázatok és a grafikonok betűtípusa is Arial, nagy kezdőbetűsek a táblázatokban levő feliratok és a grafikonokban levő jelmagyarázatok. Az ábrák címét és számát csak a közlemény szövegébe, a megfelelő helyre kérjük beírni. Az ábrát tartalmazó fájl neve utaljon a szerző nevére és az ábra számára (Varga_1_tablazat, Varga_1_abra). A szövegben lévő, más szerzőktől származó ábrák pontos forrását minden esetben kérjük feltüntetni az ábra címe alatt. Csak olyan fotók közölhetők a folyóiratban, amelyekhez a szerző, a jogtulajdonos, a fotón szereplő személyek  vagy törvényes képviselőik hozzájárultak.

6. A szövegben történő hivatkozáskor minden esetben meg kell adni a szerző(k) vagy szerkesztő(k) családnevét, a mű megjelenésének évszámát, valamint ha nem teljes könyvre, hosszabb fejezetre hivatkozunk, akkor a hivatkozott rész lapszámát is az alábbi módok valamelyikén: Szemere (1968), (Szemere 1968), (Szemere 1968: 176). Több hivatkozás felsorolásakor a tételek között pontosvessző van, a sorrendet a megjelenés éve határozza meg (Szemere 1968; Ferge 1976; Bettelheim 1985). Ugyanannak a szerzőnek több művére is hivatkozhatunk egyetlen jegyzetben. Ilyenkor a felsorolás évszám szerint követi egymást, az azonos években megjelent műveket a, b, c betűvel különítjük el egymástól (Bárczi 1951a; 1951b; 1963). Kettőnél több szerző nevét nem kérjük kiírni a hivatkozásban (Adamik et al. 2004).

Az ugyanazon műre, tanulmányra stb. vonatkozó bibliográfiai tétel egyes adatait minden esetben ponttal választjuk el egymástól.

Internetes forrásokra a szerző ismeretében a hagyományos módon hivatkozunk (Harmath 2002; Bárdos 2005; Szathmári 2007). Kérjük, az internetes hivatkozásokat építsék be az Irodalom című rész tételeként a megfelelő betűrendi helyre, és ne feledkezzenek meg a letöltés idejének jelöléséről. Ha a szerző neve nem ismert, a hivatkozás zárójelbe tett arab számokkal történjék (1; 2). Ezeket a jelzéseket az irodalomjegyzék végén, a betűrendes tételektől elkülönítve lehet feloldani.

Kérjük, a szó szerinti idézetek kezdetét és végét egyértelműen jelezzék, a forrást a lapszámmal együtt az idézőjel után pontosan tüntessék fel, például „Ha a gondolt tárgy időben lefutó vagy térben kiterjedő komplexushoz fűződő képzetsorból áll, akkor az a közlésben a megfelelő szemléleti relációkba helyezve léphet fel” (Baranyai–Lénárt 1959: 236). Sem a szövegbeli hivatkozáskor, sem a bibliográfiában nem alkalmazunk semmilyen tipográfiai kiemelést a szerző(k) nevének elkülönítésére.

7. Arra kérjük szerzőinket, hogy ne alkalmazzanak se lábjegyzeteket, se végjegyzeteket, se oldalszámozást, se más automatikus beállítást. A támogatók megnevezése, a köszönetnyilvánítások stb. a kézirat utolsó bekezdésében kapjanak helyet, ezt a bekezdést sorkihagyással különítsék el a főszövegtől.

8. Az Irodalom című bibliográfiában csak azokat a tételeket sorolják fel, amelyekre a szövegben hivatkoznak. Kérjük, hogy a tételeket betűrendben, függő bekezdéssel közöljék az alábbi minták szerint, és a szerzők nevét ne rövidítsék.

 

Könyv:

Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Acél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó. Budapest.

Bárczi Géza 1951b. A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Bárczi Géza 1963. A magyar nyelv életrajza. Gondolat Kiadó. Budapest.

Bettelheim, Bruno 1985. A mese bűvölete és a kibontakozó gyermeki lélek (ford.: Kúnos László). Gondolat Könyvkiadó. Budapest.

Ferge Zsuzsa 1976. Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága. Neveléstudomány és társadalmi gyakorlat 4. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Szemere Gyula 1968. A magyar nyelvtan tanítása. Tankönyvkiadó. Budapest.

Tiedt, Sidney W. – Tiedt, Iris M. 1987. Language Arts Activities for the Classroom. Allyn and Bacon. Boston–London.

Trelease, Jim 1982. The Read-Aloud Handbook. Penguin Books. New York.

 

Gyűjteményes kötet:

Burleson, Brant R. (ed.) 1996. Communication Yearbook 19. Sage Publications. Thousand Oaks – London.

Chesser, Edward S. 1981. Viselkedésterápia: új irányzatok és a jelen gyakorlat (ford.: Császár Gyula). In: Buda Béla (szerk.) Pszichoterápia. Gondolat Könyvkiadó. Budapest. 333–360.

Szende Aladár 1996. Nyelvtanórák az „érzelmek iskolájában”. In: V. Raisz Rózsa (szerk.) Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. XII. Anyanyelv-oktatási napok. Magyar Nyelvtudományi Társaság. Budapest. 326–331.

 

Folyóiratcikk:

Bárczi Géza 1951a. Nyelvtörténetünk korszakbeosztása. Magyar Nyelv 125–135.

Dancsó Tünde 2007. A Sulinet Digitális Tudásbázis tananyagainak felhasználása az oktatásban. Új Pedagógiai Szemle 9: 128–143.

Poletto, Gianpaolo 2006. A humor nyelvészeti és pedagógiai megközelítésben. Modern Nyelvoktatás 2: 57–63.

Sztrinkóné Nagy Irén 2005. A női szerep változásai és a reformpedagógia. Iskolakultúra 2: 63–68.

 

Internetes forrás:

Bárdos Jenő 2005. Az idegennyelv-pedagógia három aspektusa: nyelvtanítás-történet, kortárs elméletek és az értékelés. MTA doktori értekezés tézisei. Veszprém. http://www.manye.pte.hu/tezisek_Bardos_Jeno.doc (2007. december 27.)

Szathmári István 2007. Simonyi és a helyesírásunk. Magyar Nyelvőr. 265–70. http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1313/131301.pdf (2007. december 27.)

Harmath Artemisz 2002. Magyar nyelvi óra. http://magyartanar.mnyt.hu/upld/Microsoft%20Word%20-%20Szovegtan2.pdf (2007. december 27.)

 

Internetes hivatkozás:

(1) Magyar Nyelvtudományi Társaság. Magyartanári Tagozat. http://magyartanar.mnyt.hu (2007. december 27.)

(2) Bevezetés a nyelvpedagógiába specializáció tanterve. http://vista.cc.u-szeged.hu/tanrend/ETR_tantervek/kptROL-SN-NYP.html (2008. február 7.)

 

 

 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–