DOI: 10.21030/anyp.2021.4.10

Hajba Renáta

Tanulástámogató anyanyelvi nevelés. Beszámoló a VII. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciáról

Bevezetés

2021. november 27-én rendezte meg a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata és az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központja a VII. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciát. A rendezvényt online formában, a Microsoft Teams alkalmazás segítségével tartották. A program szakmai védnöke a 2002-ben megalakult, 2021-ben újjászerveződött Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport volt, amelynek célja az anyanyelvi nevelés fejlesztése (1). A kutatócsoport tagjainak soraiból kerültek ki a szakmai rendezvény előadói, akik az anyanyelv-pedagógia jeles kutatói, tanító- és tanárképző intézmények, gyakorlóiskolák pedagógusképzéssel foglalkozó szakemberei, gyakorló pedagógusok. A szakmai konferencia szervezői és előadói igyekeznek Vályi Andrásnak, a pesti egyetem első magyar nyelv és irodalom tanárának, valamint az első magyar nyelvű szakmódszertani munka szerzőjének szellemi örökségét méltó módon megőrizni és továbbvinni. A 2009 óta megrendezett anyanyelv-pedagógiai konferencia a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport által szervezett őszi szakmai napok nemes hagyományainak a folytatója.

 

1. kép

Az újjászerveződött Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport tagjainak névsora a Magyar Nyelvtudományi Társaság honlapján

 

A szakmai összejövetelen Lenner Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjának (BDPK) igazgatója mondott köszöntőt. A konferenciát Vörös Ferenc, a BDPK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének vezetője nyitotta meg. Majd négy plenáris előadással folytatódott a rendezvény. A felkért előadók az anyanyelvi nevelés tanulást támogató funkcióját mutatták be több oldalról (2).

Az első plenáris előadást Minya Károly, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének igazgatója tartotta Élménynyelvtanóra élőnyelvi korpusz alapján címmel. Az előadó a nyelvtanórák élvezetesebbé tételéhez kívánt adalékokat nyújtani. Hangsúlyozta, hogy a jól megválasztott indukciós szövegnek főleg a helyesírást és a leíró nyelvtani ismereteket elmélyítő órákon van fontos szerepe. A szépirodalmi művek részletei mellett érdekes és motiváló lehet a diákokhoz közel álló, életszerű példák beemelése az anyanyelvi órákra. Kiemelte, hogy a derű serkentő hatású, a nyelvtanóra „vitaminja”, ezért az örömszerzés lehetősége hozzájárulhat az órák eredményességéhez.

 

 

2.kép

Példák az élőnyelvi korpuszból Minya Károly előadásán

 

A következő előadó Gonda Zsuzsa (ELTE), a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport új vezetője volt, aki az online környezetben való információfeldolgozás és tanulástámogatás lehetőségeire mutatott rá az előadásában. Bevezetőjében megemlítette, hogy a pandémia miatti digitális oktatás hatására előtérbe került a tanulói autonómia, valamint az önálló tanulás. Az előadás 40 magyar szakos pedagógussal felvett interjú eredményein keresztül ismertette, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a magyartanárok a diákok online információfeldolgozásának a hatékonyságával kapcsolatban, és milyen online jó gyakorlatokat dolgoztak ki a tanulás támogatására az anyanyelvi órán.

 

 

3. kép

Az internetes keresés folyamatábrája Gonda Zsuzsa prezentációjában

 

Ezt követően a kárpátaljai magyar anyanyelvi nevelés elmúlt 20 évéről, jelenének állapotáról és a lehetséges jövőbeli irányokról, módszerekről beszélt Beregszászi Anikó tanszékvezető (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola). Rávilágított arra, hogy a 2005 és 2017 közti tantárgy-pedagógiai reformok a korábbi felcserélő szemlélet helyett a hozzáadó szemléletet és a szituációhoz igazodó nyelvhasználat képességének a kialakítását kodifikálták, figyelembe véve a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználatának a jellemzőit. Ezekhez igazodva a szakmai munka eredményesen folyt az anyanyelvi nevelés megújításáért. A gazdasági és a politikai tényezők miatt azonban a magyar nyelvű közoktatás léte veszélybe került. Megállapítása szerint az oktatáspolitikai helyzethez igazodva inkább a múltba mutató módszerek és tananyagtartalom jelent meg.

A plenáris előadások sorát Vörös Ferenc (ELTE) főiskolai tanár Helyesírás-tanítás és -tanulás az online térben című előadása zárta. Az előadó kiemelte, hogy a koronavírus-járvány során online oktatásra átálló köz- és felsőoktatás a helyesírás területén is új kihívásokkal szembesült. Célul tűzte ki az alábbi kérdések megválaszolását: ki lehet-e váltani a rendelkezésre álló szoftverek segítségével a jelenléti oktatás során kialakított, jól beváltnak tűnő helyesírás-tanítási módszereket; miként építhetők be az online helyesírás-tanítás technikái a pandémia elmúltával a napi rutinba; az online feladattípusokkal milyen hatékonysággal lehet megtámogatni a tanulók helyesírási önképzését. A helyesírási kompetencia online térben való fejlesztéséhez számos szemléletes, időszerű példát mutatott a többéves digitális tananyagfejlesztéséhez kapcsolódó adatbázisából.

 

 

4.kép

Példa helyesírási gyakorlatra a Moodle felületén Vörös Ferenc előadásában

 

A program rövid szünet után szakterületi szekciókkal folytatódott, amelyek sokszínű előadásokat tartalmaztak az anyanyelvi nevelés tanulástámogató sajátosságához kapcsolódva. Az érdeklődők 2-2 párhuzamos szekció 19 előadása közül választhattak. A Tanulás és játék az anyanyelvi nevelésben című részben bemutatkozott a Tanítsunk Magyarországért! elnevezésű, több egyetem részvételével működő, országos kortárs mentorprogram, amelyben egyetemi hallgatók mentorálnak hátrányos helyzetű településeken élő általános iskolai tanulókat. A főbb, a kommunikációt és a tanulásfejlesztést érintő eredmények kiemelése után a mentorálásban alkalmazott jó gyakorlatokra is láthattak példát a konferencia résztvevői. Két előadás foglalkozott a tanulás támogatásával szövegtani szemszögből a szövegértést helyezve a középpontba. A játékok, a játékelemek oktatásba való bevezetését több előadás is érintette. Az érdeklődés felkeltésének, a tanulási motiváció megteremtésének fontos eszközei lehetnek ezek amellett, hogy a kommunikációt, a kritikai gondolkodást, a vállalkozói magatartást és a szociális érzékenységet is fejleszthetik. Az előadók számos jó példát mutattak be a gamifikáció anyanyelvi nevelésben történő alkalmazására.

A grammatika tanításának lehetőségei az anyanyelvi nevelésben című szekció előadásai a nyelvi adat szerepével, a szófajtan és az alaktan tanításához használt nyelvi naplóval, a nyelvtani ismeretek szórakoztató, ugyanakkor (el)gondolkodtató elsajátításának a módszerével, továbbá a magyar szakos tanárjelöltek grammatikatanításhoz kötődő attitűdjével foglalkoztak. Fontos szempontként hangzott el, hogy a túl sok információ figyelemszegénységet eredményez, ezért különösen fontos, hogy érdekesen dolgozzák fel a tanulók az elsajátítandó tananyagot, „érzékennyé tegyük a tanulót az ügy iránt”. A retorikai helyzetek nemcsak a szociális érzékenységet fejlesztik, hanem értékrendet is lehet velük építeni, és ez iránt nagy érdeklődést mutatnak a Z generációs diákok.

Sok előadó kitért a digitális tanulás problémáira, lehetőségeire, az ebédszünet után pedig külön szekció is foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. Az anyanyelvi nevelés, készségfejlesztés online környezetben történő módszereit vették számba a megszólalók. Az egyik előadás számos példát hozott arra, hogy válhat az újmédia kulcstényezővé az olvasóvá nevelésben is. Érintették a szociolingvisztikai és a dialektológiai szemlélet eredményes alkalmazásának oktatási tényezőit, hangsúlyozták az érvelés megtanulásának a fontosságát.

A tanári nyelvhasználat hatása az anyanyelvi nevelésre című szakaszban pedig az osztálytermi kommunikáció különféle dimenzióit mutatták be. Szó volt a páros és a csoportmunka kommunikációs mintázatairól, az online tanórák diskurzusairól, a tanári értékelés nem verbális jeleiről. Különféle ötleteket mutattak be a személyes kommunikációs kompetencia fejlesztésének a lehetőségeire a középiskolai oktatásban. Az érdeklődők betekintést nyerhettek a metanyelvi elemek szimmetrikus asszociációinak a vizsgálatába.

Az online megvalósítási mód is hozzájárult ahhoz, hogy nagy létszámban vettek részt a konferencián gyakorló általános és középiskolai tanárok, doktoranduszok, egyetemi hallgatók az ország különböző településeiről, sőt a határon túlról is. A részvételi jelentésekből tudható, hogy a plenáris előadásokat közel 150-en hallgatták meg, az egyes szekciókat pedig 60–120 érdeklődő látogatta meg. A rendezvény sikerességét azonban nem csak a résztvevői számok mutatják, az előadói és a hallgatói visszajelzésekből az is kiderül, hogy a programot rendkívül hasznosnak, tartalmasnak, színvonalasnak tartották, az érdekes, inspiratív és tanulságos előadások az anyanyelv tanításának mindennapos problémáival foglalkoztak, sok jól hasznosítható megoldási javaslatot, kreatív ötletet mutattak be.

 

Irodalom

 

(1) A Magyar Nyelvtudományi Társaság honlapja. http://mnyt.hu (2021. november 27.)

(2) A VII. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencia programja. https://sek.elte.hu/media/c1/dc/b770bb4e1d84378b8f5d302647f6cf38cfd1ad49d13a87a07be9c730c563/SEK_Va%CC%81lyi_konferencia_2021.pdf (2021. november 27.)

Hajba, Renáta: Mother tongue education to support learning. Report on the 7th András Vályi Conference on First Language Education

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2021. évi 4. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–