Anyanyelv-pedagógia

A 21. század gyermekeinek a digitális eszközök használata már magától értetődő. A diákok ebben a digitális légkörben otthon érzik magukat, biztonságosan mozognak benne, így ebben a közegben az ismeretlen tananyag elsajátítása is gyorsabban és könnyebben hajtható végre. Ezt a jelenséget már több tankönyvkiadó is kihasználta digitális tananyagok készítésével: „Napjainkban a legújabb tankönyvcsaládokhoz a kiadók digitális kiegészítő anyagokat is fejlesztenek” (Gonda 2008). Emellett a taneszköz-, illetve oktatásisegédeszköz-készítők is igyekeznek gyarapítani az iskolák digitális eszközkészletét. Ilyen eszközök például az interaktív tábla, a dokumentumkamera, a vezeték nélküli palatábla, a SMART-szoftverek és társaik (Boda 2012).

Az egyetemi oktató, a gyakorló pedagógus vagy a tanárjelölt számos olyan IKT-eszközt használ a mindennapjaiban, amelyek többsége oktatásra is alkalmas, használata a tanórai keretek között is elképzelhető. Ilyen eszköz például az e-book, a mobiltelefon, a számítógép, a projektor és az interaktív tábla. A 2008–2010 között zajlott kutatás, amely a magyar nyelvi órákon használt IKT-eszközöket vizsgálta, a következő eredménnyel zárult: az általános iskola alsó tagozatának magyar nyelvi óráin a legkedveltebb IKT-eszköz a projektor, felső tagozaton és középiskolában az interaktív tábla volt (Gonda 2011).

Az eszközválasztáskor szem előtt kell tartani azt a szempontot is, hogy az elsajátítandó tananyagtartalmakat minél szemléletesebben, minél több érzékterületre hatva adjuk át. A szenzoros kanalitás elve kimondja azt, hogy „minél több érzékelőcsatornán keresztül jut el az információ a tanulókhoz, annál eredményesebb lehet a tanulás” (Kovácsné 2006: 123, idézi: Antalné Szabó 2008). Az interaktív táblának köszönhetően „fokozódik a tanár és a tanóra hatékonysága, multiszenzoriális volta miatt nagyobb mértékben képes összpontosítani a diákok figyelmét a tananyagra” (Gonda 2008).

A megfelelő taneszköz(ök) kiválasztásához nélkülözhetetlen az adott tanulócsoport ismerete. A szempontok között szerepel a pedagógus „eszközi kulturáltsága” is, vagyis a tanár „tudja kezelni az oktatástechnikai eszközöket, tudjon önállóan információhordozókat készíteni, és felkészült legyen a taneszközök tudatos tanórai felhasználására” (Petriné Feyér 2003: 327–328). Továbbá az anyagok legyenek könnyen használhatók, életkorhoz és tudásszinthez illeszkedők, és férjenek bele a tanórai keretek közé (Makó 2008).

A most bemutatott kutatás azt vizsgálja, hogy az IKT-eszközök milyen hatással vannak a diákokra, mekkora a szerepük és motivációs erejük a tananyag elsajátíttatásában. Emellett a felmérés lehetővé teszi azt is, hogy a pedagógusok IKT-eszközökhöz való hozzáállását vizsgáljuk; kérdőívek segítségével nemcsak a célcsoportok iskolájában, hanem az ország több pontján is.

A tanítás két párhuzamos hatodik osztályban zajlott, azonos tananyag, a számnevek mint új ismeretkör feldolgozásával. Az egyik osztályban mint kontrollcsoportban nem digitális eszközökkel támogatott, frontális órán vettek részt a tanulók (19 fő), a másik osztályban (17 diák) IKT-eszközökkel támogatott feladattípusok segítették a tanítás folyamatát. A diákok a tanóra végén egy hatékonyságot mérő kérdőívet töltöttek ki. A két célcsoport diákjai a gyulafirátóti Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolában tanulnak.

A kutatásban vizsgált hatodik évfolyam magyar nyelvi tankönyvében számos olyan tananyag található, amelyhez könnyen illeszthető valamilyen IKT-eszköz. Mivel az IKT-eszközök hatékonyságának mérésekor a szófajok témakör volt soron, a tanulmány az e témában szerzett tapasztalatokat foglalja össze.

a) A szófajok tanításánál motiváló erejű egy szófajmező kivetítése interaktív táblán keresztül, amelynek segítségével a tanulók átlátják, hogy mely szófajok tartoznak az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók csoportjába. A táblázat és a mozgatható szóbuborékok, valamint a tanári magyarázat és újabb példák segítségével a diákok számára jobban áttekinthető az adott tananyag.

Gonda szerint „a digitális tananyag jellegénél fogva segít a motiválásban, a szoftver lehetőséget ad érdekes és hasznos feladatok kitalálására. Változatos technikákat biztosít, hiszen egyszerre lehet a táblánál önálló feladatot megoldani vagy osztott képernyő segítségével két csoportmunka eredményét összehasonlítani” (Gonda 2008).

b) Az internet is bővelkedik digitális feladatgyűjteményekben (például okosdoboz.hu [8]), de a bennük lévő tartalmak ellenőrzése elengedhetetlen. Ha a magyar nyelvi órán lehetőség van mobiltelefon használatára, és a diákoknak van internet-hozzáférési lehetőségük is, érdekes és tanulságos feladatok játszhatók a Kahoot! applikáción keresztül (9). A Kahoot! játékosságon alapuló, versenyszituációs, feleletválasztós tesztkészítő program. Böngészhetünk mások által készített pályákon, de nagyon gyorsan készíthetünk egyet mi magunk is. Példa egy kérdésre a programon belül: „A számnevek melyik csoportjába tartozik a harmad szavunk?” A tanulók a négy válaszlehetőség közül eldönthetik, hogy a szó sorszámnév, törtszámnév, tőszámnév vagy esetleg határozatlan számnév.

c) A Piktochart képkészítő, a Pinterest képnézegető és a YouTube videómegosztó portál is segíthet a tanítás-tanulás folyamatában (10–12). A Piktochart infografikai támogatást nyújt, így a programmal számos olyan kép és ábra készíthető, amely színes és figyelemfelkeltő. A tankönyvben található fekete-fehér táblázatok és szövegek tökéletes kiegészítője egy mutatós, összegző ábra.

d) A YouTube-on számos digitális tananyag található (12). A megfelelő szűrés után a diákok akár otthon, saját digitális környezetükben is meghallgathatják az adott anyaghoz tartozó videót, ezzel mélyítve tudásukat. A Zanza.tv többek között a magyar nyelvi tantárgy számos témakörét dolgozza fel ötperces szemléletes videók és kiegészítő anyagok segítségével. A kisfilmek – akár csak részleteikben – kiváló segítői lehetnek a tanítás folyamatának (13).

e) Az oktatásban gyakran használt IKT-eszköz a Learningapps (14). Felépítése hasonló a Kahoot!-hoz, bár itt nem a versenyeztetés a cél, sokkal inkább az adott tankockák, vagyis feladatok megoldása. Különböző szinteken, különböző feladattípusok használhatók, illetve saját verzió készítése is lehetséges. A feladatok interaktív táblán kivetíthetők, az ellenőrzési lehetőségek pedig rögtön a feladatok megoldásai után adottak. Ugyan pontozás nem történik, de a tanuló addig próbálkozhat, míg végül hibátlan lesz a megoldása. Páralkotó feladatok, memóriajátékok, sorrendbe rendezés, betűrendbe rendezés, ellentétek keresése, az órán alkalmazott közmondások kiegészítése – ez csak néhány típus a sok elvégezhető feladat közül.

Kérdőíves vizsgálat a diákok körében – tudásmérés és reflexió

A diákok körében végzett kérdőíves felmérés azt vizsgálta, hogy a tananyag tanítása a hagyományos-frontális vagy az IKT-eszközökkel támogatott órán volt eredményesebb, illetve a két célcsoportban a tanulók hogyan érezték magukat. A tudásmérésben eltérés volt tapasztalható a két célcsoport között. Azok a diákok, akik a hagyományos magyar nyelvi órán vettek részt, kevésbé tudták a számnevekre vonatkozó két feladatot megoldani, mint azok a társaik, akik digitális tartalmakkal megerősített tudásanyagot kaptak. Az első tudásmérő feladatban, amelyben a diákoknak egy szövegben kellett a számneveket megtalálniuk, a két csoport közel hasonló eredményt ért el. A második feladatban egy üres táblázatot töltöttek ki a tanulók. Jelölniük kellett a számnevek fajtáit, valamint az első gyakorlatban megjelölt szavakat a táblázat megfelelő cellájába kellett beírniuk. Itt már tapasztalható volt eltérés a két vizsgált osztály eredménye között. Habár a hagyományos eszközökkel találkozó osztályba valamivel jobb képességű gyermekek járnak a tanár elmondása szerint, az IKT-val támogatott órán részt vevő diákok valamivel jobb eredményt értek el a táblázat kitöltésében. A vizsgálat természetesen nem nevezhető reprezentatívnak, hiszen a felmérésben kis létszámú csoportok vettek részt, de ezt az eltérést az elméleti részben bemutatott nemzetközi eredmények is igazolják.

A diákok reflexiója alapján megállapítható, hogy mind a hagyományos, mind az IKT-eszközökkel támogatott tanórán jól érezték magukat. Arra a kérdésre, hogy mi tetszett nekik legjobban az órán, az IKT-s órán részt vevő gyerekek válaszoltak részletesebben. Néhány példa a válaszokból:

„Az, hogy interaktív táblán dolgoztunk és az órai munkát érdekesen és szórakoztatóan tanultuk meg” (IKT)

„Az tetszett a legjobban, amikor ki kellett menni a táblához, mert így nem volt unalmas az óra” (IKT)

Kérdőíves vizsgálat a pedagógusok körében

A pedagógusok körében végzett kutatás azt vizsgálta, hogy a köznevelésben részt vevő, különböző életkorú, magyar szakos tanárok milyen mértékben használnak IKT-eszközöket, és melyek azok a feladattípusok, amelyeknél szívesen alkalmaznak valamilyen IKT-eszközzel támogatott módszert. A vizsgálat arra is kitért, hogy a megkérdezettek fontosnak tartják-e az IKT-s továbbképzéseken való részvételt. Ezen a felmérésen 23 magyartanár vett részt az ország különböző pontjairól (Veszprém, Veszprém-Gyulafirátót, Litér, Budapest, Debrecen, Szolnok).

A kérdőíves felmérésben részt vett pedagógusok válasza alapján megállapítható, hogy a pedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek a tanulók IKT-kompetenciáira is. E kompetenciákat nemcsak a tanóra keretein belül, hanem gyakran tanórán kívül is, például házi feladatok, szakkörök, versenyek formájában is fejlesztik. Néhány vélemény a felmérésből:

„Igen, gyakran adok olyan házi feladatot, ahol nekik kell prezentációt készíteniük vagy projektfeladatként feldolgozni egy témát, ehhez folyóiratot szerkesztünk, interjút csinálunk.”

„Csoportfeladatok megoldásával önálló felkészülés lehetőségét adva szívesen foglalkoznak tanulóink bármilyen tananyaggal, témával (egyéni felkészülés adott téma feldolgozásával – házi feladatként például).”

„Házi dolgozatokat, szorgalmi feladatokat oldanak meg időnként a tanulók, ezeket e-mail formájában kell továbbítaniuk nekem. Az értékelésnél megbeszéljük a levélírással kapcsolatosan felmerült nehézségeket, hibákat.”

„Szeretek otthonról végezhető gyűjtőmunkát adni a tanulóknak, hiszen olyan téma közül választhatnak, amely érdekli őket, illetve a forrásokat is ők maguk választhatják ki, legyen ez akár internetes forrás vagy könyvtárban való kutakodás.”

„A mostani digitális generáció figyelmét könnyebb lekötni IKT-s tananyagok alkalmazásával, ezért fontosnak tartom, hogy a pedagógusok ismerjék lehetőségeiket ezen a területen. Ahogy a diákok változnak, nekünk is lépést kell tartanunk velük.”

„Leginkább azért alkalmazom a tanórán az IKT-eszközöket, mert minden tanárnak fel kell zárkóznia a korhoz és korosztályhoz, amelyben érintett, egy tanár legyen mindig legalább egy lépéssel a diák előtt, márpedig ez nem mindig könnyű, hiszen a mai diákok már beleszülettek a modern technikába.”

„Javában zajlik a 4. ipari, technológiai forradalom. Kötelező a tanároknak lépést tartani a fejlődéssel. Az IKT-kompetencia az egyik kulcskompetencia.”

„Ha a gyerekekkel interaktív táblát használok, jobban figyelnek, és hamarabb megtanulják az általuk nem ismert definíciókat is.”

„Úgy gondolom, hogy az eszközök motiválják a gyermekeket, önálló tanulásra késztetik őket, és a közösségépítés (csoportmunka révén) is sokkal gördülékenyebben halad.”

A válaszokból kiderül, hogy a pedagógusok az IKT-s továbbképzéseken való részvételt fontosnak tartják, hiszen ez a terület gyorsan változik, mindig lehet valami újat tanulni. Ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődéssel, be kell építeniük az újdonságokat az oktatásba. Napjainkban elengedhetetlen feltétel az, hogy a pedagógus értse és használja a különböző technikai eszközöket. A tanárok megfigyelése alapján a tanóra színesebbé és élvezhetőbbé tehető az IKT-eszközök használatával. A gyerekek jobban figyelnek, gyorsabb az ellenőrzés, segítségükkel több és többféle gyakorlat végezhető el az órán. A 23 magyartanárból 22 használ digitális eszközöket a magyar nyelvi órákon. Legnépszerűbbek (87%) a prezentációs programok (PowerPoint, Prezi), a YouTube videóportál (73%) és a Word szövegszerkesztő program (60%). Természetesen más médiumok is szerepet kapnak az anyanyelvi órákon: letölthető digitális tananyagok, a Facebook adta lehetőségek (13%), okostelefonok (47%), fájltárolási lehetőségek (például Dropbox [8%]), képmegosztó felületek (például Pinterest [13%]) és e-könyv olvasók. Az IKT-eszközök által nyújtott lehetőségeket számos feladattípusnál alkalmazzák a pedagógusok: gyakorlati feladatok megoldásánál, önálló feladatok elvégzésénél, új ismeret átadásakor, projektmunka keretében, kiselőadás tartásakor, a kommunikáció fejlesztésére, hallásértésre, feladatok ellenőrzésére. A konkrét tananyag-feldolgozást is színesebbé lehet varázsolni, például a mondatelemzés gyakoroltatását vagy a szavak szófaji besorolását.

A vizsgálat során megosztó vélemények születtek azzal kapcsolatban, hogy befolyásolják-e az IKT-eszközök a gyermekek teljesítményét. A válaszadók nagy többsége úgy gondolja, hogy az ilyen eszközökkel színesített feladatok segítenek a motivációban és az érdeklődés fenntartásában. Azáltal, hogy a diákok több csatornán keresztül kapnak ingereket (álló- és mozgóképeket, hanganyagokat), a tanítás és a tanulás folyamata is eredményesebb. Amennyiben ezek a módszerek a tananyag szemléltetését és a diákok problémamegoldó képességeit fejlesztik, pozitív hatásról beszélhetünk. Ezzel szemben voltak olyan vélemények, amelyek a rosszul alkalmazott módszerek fogyatékosságaira hívták fel a figyelmet. Ha egy pedagógus egy adott témához, feladathoz nem jól választja meg a módszert, akkor az IKT-eszközök akár a figyelem elkalandozását és a teljesítmény romlását is okozhatják. Néhány vélemény a felmérésből:

„A tanulók sokkal aktívabban vesznek részt az órán, jobban motiválhatók.”

„Motiváló számukra, színesebbé teszi az órát. Könnyebben felidézik a tanultakat.”

„Tapasztalatom szerint pozitívan befolyásolnak. Egy tudásalapú társadalomban fontos az e-learning ismerete; a tanár már nem(csak) egy katedrán ácsorgó vagy ücsörgő bölcs felnőtt, hanem a tanuló mellett álló, segítő személy.”

„Motiváltabbak, gyorsabban lehet haladni, tartósabban leköthető a figyelmük, hatékonyabbak.”

„Nem befolyásolják a tanulók teljesítményét az IKT-eszközök. A tanórát színesíti, de a gyermekek teljesítménye ettől nem javul. Sokszor játéknak vesznek egy-egy feladatot (»csak játszottunk, nem tanultunk semmit«), és hamar elfelejtik. Egész tanórát nem lehet IKT-eszközre építeni, viszont kiegészítésként remekül működik.”

„Sokkal fontosabb lenne a folyékony, kifejező olvasás elsajátítása, a biztos helyesírás. Ezt semmiféle technikai »csoda« nem helyettesítheti.”

Összegzés

Manapság az IKT-eszközök integrálása a tanári tevékenységbe elengedhetetlen. Fontos lenne, hogy ezen eszközök használatára ne úgy tekintsen a pedagógus, mint idegen és elsajátíthatatlan módszerre, hanem alkalmazásuk olyan szerves része legyen az oktatásnak, mint a könyvből és a füzetből való ismeretszerzés. E két módszer ötvözése, a hagyományos papíralapú és a digitális oktatás együttes alkalmazása hozhatja meg a sikert a motiválás és az elsajátíttatás folyamatában.

A gyermekek az első informatikai élményeiket már egészen kisgyermekkorban megszerezhetik a családban. Ez az ismeretszerzés új tartalmakkal bővül óvodás-, majd kisiskoláskorban. A tudás rendszerezésében, bővítésében, a világháló tudatos és felelős alkalmazásának a megtanításában az iskolára nagy feladat hárul. Ha ez megfelelő infrastrukturális háttérrel és digitálisan továbbképzett tanerővel párosul, akkor a való és a digitális világ találkozása motiváló és sikeres lesz, és megsokszorozódnak az ismeretszerzés lehetőségei. A kutatás helyszínéül választott vidéki, kisebb létszámú intézmény infrastruktúráját és a képzett tanárokat tekintve az országos átlagtól nem tér el. Az IKT mérsékelt használata mellett őrzi a hagyományos óratartási formákat, amelyhez a diákok már hozzászoktak.

Számos ország eredményei bizonyítják Európában és a kontinensen kívül, hogy az IKT-eszközök képességfejlesztő, felfedezésre ösztönző alkalmazásával a diákok eredményei javulnak. A technológia alkalmazása azonban felelősségteljes döntéseket kíván: az adott tananyagrészhez mindig a legmegfelelőbb eszközt kell rendelni – a leghasznosabb eszköz megtalálása viszont a már meglévő tapasztalatokon nyugvó kísérletezés.

Irodalom

Aczél Petra Katalin 2011. Újmédia, hír, retorika. In: Martin József – Széchenyi Ágnes (szerk.) Klió és a médiagalaxis – Tanulmányok a 70 éves Buzinkay Géza tiszteletére. Corvina – Eszterházy Károly Főiskola. Budapest – Eger. 9–21.

Boda Annamária 2012. Digitális tananyagok és IKT-eszközök a tengerentúlról az anyanyelvi nevelés szolgálatában. Anyanyelv-pedagógia 4. http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=425 (2019. szeptember 12.)

Falus Iván 2003. Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.) Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 243–255.

Fehér Katalin (szerk.) 2007. Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből. L’Harmattan Kiadó. Budapest.

Fehér Péter 2004. Az IKT-kultúra hatása az iskolák belső világára. Iskolakultúra 12: 27–48.

Gonda Zsuzsa 2011. Az IKT-eszközök alkalmazása a magyar nyelvi órákon. In: Bencéné Dr. Fekete Andrea (szerk.) Lehetőségek és alternatívák a Kárpát-medencében. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar. Kaposvár. 32–39.

Hódi Ágnes – Adamikné Jászó Anna – Józsa Krisztián – Ostorics László – Zs. Sejtes Gyöngyi 2015. Az olvasás-szövegértés alkalmazási dimenziójának online diagnosztikus értékelése. In: Csapó Benő – Steklács János – Molnár Gyöngyvér (szerk.) Az olvasás-szövegértés online diagnosztikus értékelésének tartalmi keretei. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest. 105–191.

Makó Ferenc 2008. Interaktív tábla használatának oktatástechnológiai kritériumai. In: Kárpáti Andrea (szerk.) A 21. század iskolája. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 42–47.

Molnár György 2008. Az IKT-val támogatott tanulási környezet követelményei és fejlesztési lehetőségei. In: Benedek András (szerk.) Digitális pedagógia – Tanulás IKT környezetben. Typotex Kiadó. Budapest. 257–278.

Mumtaz, Shazia 2000. Factors affecting teachers use of information and communications technology: a review of the literature. Journal of Information Techology for Teacher Education 3: 319–341.

Ollé János 2018. Digitális oktatási kultúra fejlesztése I. (előadás). Pannon Egyetem. Veszprém.

Petriné Feyér Judit 2003. Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei. In: Falus Iván (szerk.) Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 317–338.

Szakadát István 2006. Új média, hálózati kommunikáció. In: S. Nagy Katalin (szerk.) Szociológia. Jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem. Budapest.165–178.

Walker, Yvonne 2018. Computing At School; the role of teachers, CAS model and international partnerships (előadás). Pannon Egyetem. Veszprém.

Yuen, Allan H. K. – Law, Nancy – Wong, K. C. 2003. ICT Implementation and School Leadership: Case studies of ICT integration in teaching and learning. Journal of Educational Administration 2: 158–170.

Filó, Alexandra – Vígh-Szabó, Melinda

First language education supported by ICT tools

Today digital culture creates a new environment at school. Institutions play an important role in shaping digital competence. This includes the provision of IT facilities to institutions, the advanced use of devices, the necessarily changing role of teachers, and the selection and application of methods suitable to the content of the curriculum, too. Surveys have shown that there is a relation between the development of IT infrastructure and the increase of efficiency of knowledge results. The use of digital devices is self-evident for students of the 21st century and thus it is certainly worth building on the motivational force of these devices. This study introduces a number of ICT tools and software that are easy to adapt also in first language classes, which may support the organisation and expansion of knowledge in sixth grade. It also presents teachers opinion about the use of devices.

Kulcsszók: IKT-eszközök, magyar nyelvtan, tanári és tanulói digitális kompetencia

Keywords: ICT tools, Hungarian grammar, teachers and learners’ digital competence

IKT-eszközökkel támogatott feladattípusok az anyanyelvi órákon – osztálytermi vizsgálat

Kérdőíves vizsgálat a pedagógusok körében

Összegzés

Irodalom