Antalné Szabó Ágnes

A húszéves Simonyi-verseny mint lehetőség

 

Bevezetés

A Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny indulásának 20. évfordulóját ünnepelte 2017-ben. A Magyar Nyelvtudományi Társaság május 19. és 21. között rendezte meg a XX. jubileumi Kárpát-medencei döntőt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Trefort-kertben a Szakmódszertani Központnak, valamint a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetnek a szakmai támogatásával. A versenyen a hagyományoknak megfelelően Magyarország és öt határon túli magyarlakta terület felső tagozatos tanulói, valamint felkészítő tanárok és szülők vettek részt. A budapesti döntőt minden régióban központi versenyanyaggal megszervezett válogatóversenyek előzték meg. A verseny céljai: a magyar nyelv ápolása, az anyanyelv szeretetének és az írásbeliséggel kapcsolatos felelősségtudatnak az erősítése, a tehetséges tanulók támogatása, a magyarországi és a határon túli magyarlakta területek közötti szakmai, kulturális és személyes kapcsolatok erősítése.

Meseszerű a verseny indulása, egy kis iskola és a nagy múltú egyetem, tudományos társaság találkozása. Budapest egyik legkisebb iskolája, a XVII. kerületi Szabadság Sugárúti Általános Iskola 20 évvel ezelőtt, több évtizednyi szünet után egy fővárosi helyesírási versenyt rendezett. Ez a verseny olyan jól sikerült, hogy a szervezők a folytatásra gondolva segítségért fordultak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Mai Magyar Nyelvi Tanszékéhez. Fábián Pál, Grétsy László, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina és Antalné Szabó Ágnes örömmel támogatták a verseny ötletét, így a Mai Magyar Nyelvi Tanszék és a Magyar Nyelvtudományi Társaság közös szakmai védnökségével az 1997/1998-as tanévben megrendezték az első országos, sőt határon túli régió bekapcsolódásával az első Kárpát-medencei döntőt.

 

 

1. ábra

A versenyt kezdeményező Szabadság Sugárúti Általános Iskola

 

 

2. ábra

Az első versenyek helyszíne az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

A verseny lehetőség Simonyi Zsigmond örökségének az ápolására

A verseny névadójának, Simonyi Zsigmondnak az iskolai helyesírását több mint 100 évvel ezelőtt kezdték el használni az oktatásban, ezzel korszerű helyesírási reformokat vezettek be országszerte (Simonyi 1903). Bár csak Simonyi halála után, de a Magyar Tudományos Akadémia is elfogadta a Simonyi-féle javaslatokat, helyesírási egyszerűsítéseket, így például a c és a dzs betű jelölését, az egyszerűsítés elvének az alkalmazását a kettőzött kétjegyű mássalhangzók helyesírásában, az aki, ami vonatkozó névmások egybeírását, valamint a közkeletűvé vált idegen szavak magyaros írásmódját. Ezek a helyesírási újítások napjaink írásgyakorlatának, a versenyzők, a felkészítő tanárok és a szervezők nyelvhasználatának is a részei. Alig van olyan területe a magyar nyelvtudománynak, amelyben Simonyi Zsigmond maradandót ne alkotott volna. Nyelvtörténeti, jelentéstani, grammatikai, nyelvhelyességi, szakmódszertani és helyesírási témájú munkái ma is fontos forrásai a tudományos kutatásoknak.

Simonyi Zsigmond nemcsak rendkívüli szorgalmú, kiváló tudós volt, hanem nagyszerű tanár, igazi utódnevelő pedagógus is. A tudományos munkásságában megmutatkozó erényein kívül személyes emberi tulajdonságai is tekintélyt vívtak ki diákjai és munkatársai körében. Szerették és tisztelték tanítványai. Becsülték igazságszeretetéért, emberségéért, segítőkészségéért, szerénységéért, felelősségtudatáért, szívélyes hangjáért, valamint azért, mert rendületlenül hitt a tudomány szabadságában. A Simonyi-verseny szervezői és felkészítő tanárai számára ma is példaértékű Simonyi Zsigmond önfeláldozó, fáradhatatlan munkája, a tudomány és a fejlődés iránti elkötelezettsége, a fiatalokba vetett hite, amely egész életét és munkásságát jellemezte.

 

 

 

3. ábra

A Simonyi Zsigmond életét bemutató diasor nyitó képei

 

Az elmúlt 20 esztendőben a verseny zsűrielnökei is mind kiváló nyelvészek és elkötelezett tehetséggondozó szakemberek voltak: Fábián Pál, Grétsy László, Tolcsvai Nagy Gábor és a jelenlegi elnök, Keszler Borbála is. Töretlen szakmai támogatását élvezi a verseny a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökének, Kiss Jenőnek, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatójának, Juhász Dezsőnek és a Mai Magyar Nyelvi Tanszék vezetőjének, Balázs Gézának is. A kezdetek óta a verseny főszervezője Antalné Szabó Ágnes, az elmúlt 20 évben fáradhatatlan szakmai segítői Kenyó Ildikó, Boda Annamária, Gonda Zsuzsa, Danczi Annamária és Petró Tímea. A szakmai közreműködők között ma is vannak olyan kollégák, akik hosszú éveken át vettek részt a javításban, például: Balogh Judit, Farkas Tamás, Kugler Nóra, Laczkó Krisztina, Raátz Judit, Tátrai Tibor és Terbe Erika.

 

 

 

 

 

4. ábra

A verseny megnyitója 2001-ben

 

 

5. ábra

A megnyitó 2017-ben

 

A tehetséges tanulók nagyszerű eredményei évről évre kihívást jelentenek a versenyanyag összeállítói, lektorai és javítói számára. A feladatlapokat és a tollbamondásszövegeket Antalné Szabó Ágnes állítja össze, több mint 250 feladatlapot és tollbamondásszöveget készített 1997 és 2017 között (Antalné 2015, 2016). Hosszú évek óta a verseny lektora Laczkó Krisztina, korábban sokáig volt lektor Fercsik Erzsébet és Völgyiné Reich Márta is, valamint az utóbbi években Petró Tímea. A javításban egyetemi oktatók, gyakorló pedagógusok, doktoranduszok és tehetséges egyetemi hallgatók vesznek részt. Nagy segítség a versenyszervezők számára, hogy néhány éve magyar szakos szakértők, szaktanácsadók, mestertanárok is közreműködnek a javításban.

 

 

6. ábra

Javítók egykor a Piarista közben

 

 

7. ábra

Javítók 2017-ben

 

A regionális versenyszervezők állhatatos és áldozatos munkájukkal, a válogatók példás megszervezésével évről évre hozzájárulnak a verseny sikeréhez. Simonyi Zsigmond örökségének a továbbvitelét jelképezik a versenyen kiosztott díjak, oklevelek is, közöttük a versenyszervezők kitüntetései. A jubileum alkalmából alapított Simonyi Zsigmond-érmet 2017-ben a zsűri hat versenyszervezőnek, közreműködő szakembernek adományozta: Ádám Zita és Kádár Edit határon túli szervezőknek, Gesztesi-Gross Péter, Jurecz Emil és Maárné Molnár Csilla megyei, illetve fővárosi munkatársaknak kiemelkedő versenyszervezői tevékenységéért, továbbá Laczkó Krisztinának mint lektornak, valamint mint a javítás vezetőjének két évtizedes kiváló szakmai munkájáért. Sok-sok éve a határon túli válogatóversenyek további szervezői: Nagy Natália, Pisnjak Mária, Tapiska Szilvia és Ördög-Gyárfás Lajos.

 

 

8. ábra

A 2017-ben alapított Simonyi Zsigmond-érem

 

 

9. ábra

A fővárosi verseny szervezőjének, az ötletgazda Jurecz Emilnek a kitüntetése

 

A Simonyi-örökség továbbvitele volt a célja a jubileumi szövegalkotási pályázatnak is. Összesen 251 érvényes pályázat érkezett az 5–8. osztályos tanulóktól, ezért nem volt könnyű dolga a zsűrinek, Kerner Annának, Raátz Juditnak és Lózsi Tamásnak.

A verseny mint lehetőség a tehetséges gyermekek számára

A tehetséggondozó tanulmányi versenyeknek fontos céljuk a tehetségek támogatása, lehetőséget és mércét adni számukra tehetségük megmutatására, ösztönözni őket a továbbfejlődésre. Az elmúlt 20 év alatt 2450 diák vett részt a budapesti Kárpát-medencei döntőn, 27%-uk a határon túli Kárpát-medencei magyarlakta területekről érkezett. Minden évben minden magyarországi megyében, a főváros minden kerületében megrendezik a válogatóversenyeket, ezzel is lehetőséget adva az ország összes 5–8. évfolyamos tanulójának, hogy összemérhesse helyesírási tudását a kortársaiéval. A verseny lehetőség a magyarlakta területeken élő diákoknak is, hogy a magyarországi társaikkal együtt versenyezhessenek. Hagyományosan a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból és a Muravidékről jönnek tehetséges 5–8. osztályos diákok.

 

 

10. ábra

Kis diákok a nagy padokban 2011-ben

 

A verseny lehetőséget kínál a tehetségek felismerésére és kibontakoztatására a legkisebb településeken is, ezt a versenyeredmények is meggyőzően bizonyítják. Az első 10 év adatait feldolgozó felmérés alapján 239 különböző településről jutottak el a Kárpát-medencei döntőre tehetséges tanulók: 57 különböző határon túli település és 182 magyarországi település általános és középiskolájából. A magyarországi települések között 7 olyan található, amelynek 1000 fő alatt van a lakossága. A következő számok a Kárpát-medencei döntőre továbbjutó magyarországi diákok iskolái településeinek a népességi adatait mutatják 1998 és 2007 között (Kozma 2007):

– lakosság 1000 fő alatt: 7 település;

– lakosság 1000 és 5000 fő között: 59 település;

– lakosság 5000 és 10000 fő között: 31 település;

– lakosság 10000 és 50000 fő között: 64 település;

– lakosság 50000 és 100000 fő között: 12 település;

– lakosság 100000 fő fölött: 8 település;

– Budapest.

2017-ben az elmúlt négy év legeredményesebb két versenyzője is Simonyi Zsigmond-érmet vehetett át: Paulik Krisztina Beáta a karancslapujtői Mocsáry Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Szabó Lenke Hanna pedig a gyulai Implom József Általános Iskola tehetséges tanulója. Palulik Krisztina Beáta nemcsak az elmúlt 4 év, hanem az elmúlt 20 év legeredményesebb versenyzője is, 5. osztályos korában 96 pontot, 6. osztályban 98,5 pontot, 7. és 8. osztályos korában hibátlan teljesítménnyel 100-100 pontot gyűjtött össze a Kárpát-medencei döntőn.

 

11. ábra

Paulik Krisztina Beáta, a verseny legeredményesebb versenyzője

 

A verseny magas színvonalát, a tehetséges tanulók rendkívüli teljesítményét a következő számok is mutatják. A tollbamondással és a helyesírási feladatlappal elérhető 100 pontból az összes Kárpát-medencei döntőre eljutó diák átlagosan 89 pontot gyűjtött. A 20 év alatt az 5–8. évfolyamon az I–X. helyezett tanulók átlagosan 95 pontot értek el. Az elérhető 100 pontból 12 esetben gyűjtöttek 100 pontot, 4 esetben 99,5 pontot, valamint 45 esetben 99 pontot a legtehetségesebb diákok. Évfolyamonként a következő eredményre lehetnek büszkék a versenyzők:

– 5. osztály: 95,76 pont,

– 6. osztály: 95 pont,

– 7. osztály: 94,95 pont,

– 8. osztály: 94,28 pont.

Minden évben minden diák kap könyvjutalmat és emléklapot a Kárpát-medencei döntőn. Minden díjkiosztón azt fogalmazzák meg a versenyszervezők, hogy minden versenyző diák nyertesnek érezheti magát, hiszen számos nehéz válogatóversenyről jutottak el a legjobbak közé, ezért minden résztvevő a döntőn elért eredményétől függetlenül büszke lehet kiváló teljesítményére. Az 5–8. évfolyamon a 10-10 fő I–X. helyezett tanulót külön is megjutalmazzák könyvcsomaggal és oklevéllel.

 

 

12. ábra

Díjátadás 2004-ben

 

 

13. ábra

Jutalmak átadásra várva 2017-ben

  

A határon túli magyarlakta területekről érkező diákok egy kategóriában versenyeznek a magyarországi tanulókkal, és minden évben nagyon szép eredményt érnek el. Az elmúlt 20 évben 49 határon túli tanuló végzett az első tíz helyen, közülük 5 tanuló ért el I. helyezést, 8 tanuló II. és III. helyezést. A további felkészülésre ösztönzésül a helyezést el nem érő határon túli diákok közül területenként a legeredményesebbek minden évben Dicsérő Oklevelet és jutalomkönyveket kapnak.

A verseny mint lehetőség a pedagógusok számára

A verseny lehetőség arra is, hogy a tehetséggondozásban kiemelkedő eredményt elért pedagógusok jutalomban, kitüntetésben részesüljenek áldozatos munkájukért. Minden évben minden felkészítő tanár kap emléklapot és szerény könyvjutalmat, a legeredményesebb pedagógusok különböző díjakat vehetnek át. Az elmúlt 20 év alatt 138 olyan pedagógus kapott Arany Oklevelet, akinek már legalább négy diákja jutott el a Kárpát-medencei döntőre. 11 magyartanár Gyémánt Oklevelet vehetett át, mert már legalább 12 diákjuk vett részt a Kárpát-medencei döntőn. A két legeredményesebb, korábban Gyémánt Oklevéllel jutalmazott felkészítő tanárt 2017-ben Simonyi Zsigmond-éremmel tüntették ki. A Siófoki Széchenyi István Általános Iskola kiváló tanára, Nagyné Molnár Sarolta és a szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskola nagyszerű pedagógusa, Stefanicsné Böhm Katalin már 23-23 diákot készítettek fel eredményesen az 5–8. évfolyamon a Kárpát-medencei döntőre.

 

 

14. ábra

Egy Arany Oklevéllel kitüntetett muravidéki magyartanár 2011-ben

 

 

15. ábra

Egy Simonyi Zsigmond-éremmel kitüntetett pedagógus 2017-ben

 

A versenyszervezők nemcsak a legeredményesebb pedagógusokat, hanem a legsikeresebb pedagógusközösségeket is kitüntetik. Simonyi Zsigmond-serleggel jutalmazzák azokat az iskolákat, ahonnan a legtöbb gyermek jut el a Kárpát-medencei döntőre. 2017-ig összesen 71 serleget adtak át a kiemelkedő tehetséggondozó iskoláknak. Az elmúlt 20 év legeredményesebb iskolái a helyesírási versenyen Magyarországon és a határon túli régiókban:

– Paragvári Utcai Általános Iskola, Szombathely,

– Deák Ferenc Általános Iskola, Veszprém,

– Széchenyi István Általános Iskola, Siófok,

– Bárdos László Gimnázium, Tatabánya,

– Földváry Károly Általános Iskola, Vác.

– Székely Mikó Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy,

– Vámbéry Ármin Gimnázium, Dunaszerdahely,

– Dayka Gábor Középiskola, Ungvár,

– Stevan Sremac Általános Iskola Emlékiskola, Zenta,

– 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola, Lendva.

A verseny lehetőséget ad a pedagógusok szakmai fejlődésére is. Minden évben számos szakmai programot, továbbképzést kínál a felkészítő tanároknak, amíg a diákok a versenyen tollbamondást írnak, és feladatlapot töltenek ki. Az elmúlt húsz év alatt több mint 50 elismert kutató, nagy tekintélyű szakember tartott előadást a versenyen.

 

 

16. ábra

Péntek János előadása 2002-ben

 

 

17. ábra

Szakmai továbbképzés a nyelvek sokféleségéről 2013-ban

 

A javítás ideje alatt a felnőttek és a gyermekek közös szakmai programokat is választhatnak. Ezeket gyakran lelkes és tehetséges tanár szakos hallgatók készítik elő, és tartják meg az érdeklődőknek.

 

 

18. ábra

Közös interaktív táblás játék 2011-ben

A verseny mint a találkozások lehetősége

A verseny lehetőséget kínál a szervezésben közreműködő hallgatóknak a közösségi gyakorlatra, a tanulmányi versenyek megszervezésének a kipróbálására, saját kommunikációs, szervezői és pedagógiai kompetenciáik továbbfejlesztésére, szakmai és emberi kapcsolatok építésére is. A verseny a találkozás lehetőségét nyújtja számukra a tanórán kívüli pedagógiai munkával. A sok-sok lelkes fiatal önzetlen segítsége nélkül nem lehetne megrendezni a Kárpát-medencei döntőt. A szervezők évről évre számítanak rájuk az előkészítésben, a verseny megtervezésében és lebonyolításában, a kollégiumi programokban, a gyermekek kísérésében, étkeztetésében, a közös játékokban és a városnéző kirándulásokon. Ezeken az alkalmakon olyan hasznos gyakorlati tapasztalatokat szereznek a hallgatók, amelyek előnyükre válnak későbbi pályájukon is. Feledhetetlen élményt jelentenek számukra a gyermekekkel való találkozások, a közös programok, ezért sokan közülük visszajárnak az egyetem befejezése után is segíteni.

 

 

19. ábra

Játékvezető hallgatók 2003-ban

 

 

20. ábra

Regisztráló hallgatók 2010-ben

 

A versenyt kísérő programok alkalmat adnak a külhoni és hazai felnőtteknek, gyermeknek a személyes kapcsolatok építésére és ápolására is. A különböző iskolákból érkező diákok nemcsak magán a versenyen vannak együtt, hanem a kollégiumban, a kulturális programokon és a közösségi játékokon is. Ekkor gyakran szövődnek olyan barátságok, amelyek a verseny után is folytatódnak.

 

 

21. ábra

Csapatjáték 2006-ban

 

 

22. ábra

Szavazógépes csapatverseny 2012-ben

 

A határon túli területekről érkező diákok és kísérőik május végén 2-3 napot töltenek Budapesten a Kárpát-medencei döntőn. Számukra a szervezők mindennap ellátást biztosítanak, a döntő napján pedig minden versenyzőt meghívnak egy közös ebédre. Ezek a közös étkezések is alkalmat nyújtanak a felnőtteknek és a gyermekeknek a jóízű beszélgetésekre.

 

 

23. ábra

Beszélgetés a büfében 2000-ben

 

 

24. ábra

Ismerkedés ebéd közben 2014-ben

 

Valódi élményeket gyűjtenek a résztvevők azokon a kulturális programokon is, amelyeken lehetőségük nyílik kiváló művészekkel találkozni, előadásukat meghallgatni, nemritkán együtt énekelni velük.

 

 

25. ábra

Bródy János énekelt a X. jubileumi Kárpát-medencei döntőn

 

 

26. ábra

A Kávészünet zenekar műsora a XX. jubileumi Kárpát-medencei döntőn

 

A résztvevők maradandó élményeket szereznek a városnéző programokon is. Vannak olyan diákok, akik először járnak Budapesten, ezért a verseny nagyszerű alkalom a főváros felfedezésére. De a magyarországi versenyzőknek is élményt jelentenek a játékos kvízzel összekapcsolt és a vezetővel kísért múzeumlátogatások, városnéző kirándulások. Az elmúlt 20 évben a résztvevők a hallgatók vezetésével ellátogattak például a Magyar Nemzeti Múzeumba, a Petőfi Irodalmi Múzeumba, a Néprajzi Múzeumba, a budai várba, a Margitszigetre, a Hősök terére, a Nemzeti Színházhoz és a Gellérthegyre, részt vettek kulturális sétán a zsidónegyedben, gyermeknapi programokon a Városligetben, kalandjátékon a Trefort-kertben.

 

 

27. ábra

A játékos totó megbeszélése a Nemzeti Múzeum lépcsőin 2006-ban

A verseny mint lehetőség a tehetségek támogatására

A verseny regionális és központi szervezői elkötelezett közreműködői, szakmai támogatói a tehetséggondozásnak, szolgálatként élik meg a verseny megszervezését. De sikeres munkájukhoz, a verseny színvonalas megrendezéséhez, minden kisdiák és az eredményes pedagógusok megjutalmazásához évről évre számítanak a támogatókra is.

2017-ben a verseny fő támogatói voltak: az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nemzeti Kulturális Alap, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Tinta Könyvkiadó. A jubileumi helyesírási verseny és a jubileumi szövegalkotási pályázat miatt a korábbiaknál is több támogatóra volt szükség, így köszönettel tartoznak 2017-ben a következő közreműködőknek is: Akadémiai Kiadó, Anyanyelv-pedagógia folyóirat, Aposztróf Kiadó, Artemisz Kiadó, Balassi Kiadó, Bencés Kiadó és Terjesztő Kft., Cartographia Tankönyvkiadó Kft., Chio Intersnack Magyarország Kft., Corvina Kiadó Kft., Éghajlat Könyvkiadó, Élet és Tudomány, Fornetti, Garfield Magazin, Drize Kiadói Kft., Hazánk Könyvkiadó és Szolgáltató Kft., Holnap Könyvkiadó, Hungarovox Kiadó, HVG Kiadó, Inter Kiadó, Interpress magazin, KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft., Kossuth Kiadó, LSK Hungaria Kft., Maecenas Kiadó, Magyar Kultúra Kiadó, Magyar Nyelv, Magyar Nyelvőr, Magyar Szemiotikai Társaság, Maxim Könyvkiadó Kft., MediaCom Kft., Mindennapi Pszichológia, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, MTA Könyvtár és Információs Központ, Múlt-kor történelmi magazin, Műszaki Könyvkiadó Kft., Pesti Kalligram Könyvkiadó és Könyvterjesztő Kft., Püski Kiadó és Könyvesház, Rubicon történelmi folyóirat, Stiefel Eurocart Kft., Szamos Marcipán Kft., TermészetBÚVÁR Alapítvány, Vince Kiadó Kft., Xantusz Kiadó, Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért.

Nemcsak a versenyt, hanem a tehetségeket és a tehetséggondozásban kiemelkedő, a szakmai fejlődésükért elkötelezett pedagógusokat is támogatja a versenynek a 2017-ben induló új honlapja is (1). A honlap készítői és működtetői szándéka szerint nemcsak az aktuális hírekről, tudnivalókról számol be az új portál, hanem hírt ad a felkészülést segítő szakmai programokról, kiadványokról is.

Egy résztvevő a következőt írta a véleménykérő kérdőíven arról, hogy mi volt számára a legfontosabb a 2017. évi jubileumi Kárpát-medencei döntőn: „A versenyen részt vevők iránti tisztelet és megbecsülés.” A szervezők arra törekednek, hogy ebben a szellemben, Simonyi örökségét folytatva rendezzék meg a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási versenyt a következő esztendőkben is.

 

Irodalom

 

Antalné Szabó Ágnes 2015. A helyesírási mérés és fejlesztés gyakorlattípusai egy helyesírási verseny tükrében. Anyanyelv-pedagógia 1. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=553 (2017. június 15.)

Antalné Szabó Ágnes 2016. Szövegszemlélet a helyesírás-fejlesztésben. Anyanyelv-pedagógia 3. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=641 (2017. június 15.)

Kozma Judit 2007. A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny eredményeinek szociolingvisztikai elemzése. Szakdolgozat.

Simonyi Zsigmond 1903. Az új helyesírás szövege és magyarázata bővített szójegyzékkel. Nyelvészeti Füzetek 5. Budapest.

 

(1) A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny új honlapja. http://simonyi-verseny.hu/ (2017. június 15.)

Antalné Szabó, Ágnes: The potential of the twenty-year-old Simonyi Competition

 

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

Vissza a 2017. évi 3. szám tartalomjegyzékéhez    

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–