Naptár

2024. április 1519..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. május 3..

A magyar nyelv hete

Tovább...

Veszelszki Ágnes

A digitális kommunikáció szókincse és a netszópályázat

Lexikai változások a digilektusban

A digitális nyelvváltozat mindössze tíz-tizenöt éves. Mivel technikailag determinált, ezért folyamatosan lépést tart az informatikai-technikai újításokkal, ezáltal maga is állandó változásban van. Két példa e gyors módosulás-átalakulás szemléltetésére: míg 2000 és 2005 között a mobiltelefonon küldött rövid szöveges üzenetek, az SMS-ek voltak kiemelt hatással a nyelvhasználatra, addig mára ez a technika és vele együtt a szövegtípus is sokat vesztett a jelentőségéből. Magyarországon 2009-ben terjedt el kiemelkedő mértékben a Facebook közösségi oldal, amely igen erőteljesen meghatározza a nyelvi változási folyamatokat, elsősorban a szókincs változásait (példa rá egy új ige, a lájkol és szócsaládja kialakulása).

A digitális kommunikáció (közösségi oldalak használata, csetelés, SMS-ezés, blogolás) hatással van a magyar nyelv szókincsére. E hatások közé tartozik az informatikai szókincs használata a köznapi társalgásban; az idegen – elsősorban angol – nyelvi szavak átvétele és magyarosítása; illetve az új szóalkotások és új szószerkezetek kialakulása.

A korábban csoportnyelvinek – egy zárt közösség nyelvhasználatához tartozónak – ítélt szókincs, az informatikai szókészlet egyre inkább megjelenik a köznyelvben is. Kiemelten találunk ilyen adatokat a digitális médiához kötődő digilektusban, a digitális kommunikáció nyelvváltozatában: például szkennel ’lapolvasót használ’, WLAN ’vezeték nélküli internetkapcsolat’, letöltés, fájl, program, alkalmazás ~ applikáció, júzer ’felhasználó’; GPS ’műholdas navigációs rendszer’; Bluetooth ’vezeték nélküli adattovábbítási technika’; vírusirtó ’a számítógépet a káros programoktól megvédő alkalmazás’; space ’szóközbillentyű’; klikkel ’az egér gombjainak használatával működésbe hoz valamit a gépen’; csatolmány ’az e-mail, az elektronikus levél melléklete’.

Az angol nyelvnek ebben a kommunikációs technológiában betöltött különleges szerepét jelzi, hogy a csetben használatos, netspecifikus akronimák, azaz a netre jellemző betűszók nagy része angolból származik: például OMG (Oh my God ’Ó, istenem!’), LOL (laugh out loud[ly] ’hangosan fel/kinevet’), Thx (Thanks ’köszönöm’).

Az angol nyelvi szavakat a magyar nyelvhasználók gyakorta a kiejtés szerint írják le (like > lájk, love > láv), sőt magyar toldalékokkal látják el (like ’kedvel’ > lájkol, love ’szeret’ > lávol, lávcsi; chat > cset > csetel), vagy éppen a leírt változatot hangosítják meg (file [fájl] > filé; Facebook [fészbúk] > face, ez utóbbinak játékos, olaszos hangzású változata a fácse).

A digilektushoz új szóalkotások létrejötte is köthető, például csörgizik ’telefonon csörög, telefonál, megcsönget’, MSN-ezik, csetel, fotosoppol ’a Photoshop programmal képeket szerkeszt’. Az új kommunikációs módok megjelenése új szavak kialakulását hozza magával. A 2002 óta működő iWiW közösségi portál által is új szócsaláddal bővült szókészletünk. Ezért nem meglepő, ha egy iWiW-függő iWiW-ismerős iwiwezés közben az internetes profiljában egy iwiwes képet oszt meg a hasonló iwiwezési szokásokkal rendelkező iWiW-felhasználókkal. A másik, nemzetközi közösségépítő oldalnak, a Facebooknak számos – játékos – elnevezése alakult ki: a már említett face, a fácse; de ide tartozik a durva faszbúk, a tükörfordításos arckönyv és a fonetikus írásmódú fészbúk is. A közösségi oldalhoz kötődő aktivitásoknak is sajátos, új elnevezésük van: fészel ’a Facebookon szörföl, keresgél, jelen van’; lájkol ’Facebookon egy aktivitást kedvel, vagyis a like, azaz tetszik gombbal jelöl meg’ (másik írásmódja: like-ol); posztol ’hozzászólást közzétesz’.

A Kommunikáció: internet és média tehetségműhely. A netszópályázat kiírása

A Kommunikáció: internet és média (KIM) tehetséggondozó műhely 2010 tavasza óta működik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1). A hallgatókból, már végzett diákokból és szakértőkből álló műhely központi témája az internet és a média. Ezt hangsúlyozza a KIM belső tervezésű logója is. A csoport rendszeresen tart találkozókat. A találkozókon vagy TDK-versenyzők, szakdolgozók témába illeszkedő kérdéseit beszélik meg – konzultációs alkalmat nyújtva a hallgatóknak a téma szakértőivel, sőt ily módon a diáktagok előadói és prezentációs készségeiket is fejleszthetik –, vagy szakértő vendéget hívnak a csoport tagjai. A rendszeres találkozások a kapcsolati háló építésére is alkalmasak, megfelelve ezzel a XXI. századi társas kompetencia, az úgynevezett networking követelményének. A műhelybeszélgetések moderátora mindig egy, az aktuális témában járatos hallgató. A műhelytalálkozók nyitottak, minden érdeklődőt várnak a KIM-esek.

A műhely tagjai rendszeresen végeznek érdeklődési területükhöz illeszkedő kutatásokat. A 2010-es projektmunka eredménye a csetszótár létrehozása (2). A műhely 2011. tavaszi programja a netszópályázat kiírása és lebonyolítása volt (3).

1. kép

A Kommunikáció: internet és média tehetséggondozó műhely logója

A pályázóktól minél több, a digitális kommunikációhoz kötődő szó, szószerkezet összegyűjtését várták a pályázat kiírói. A szóküldés azonban nem volt elegendő: a szóhoz vagy szószerkezethez szócikkszerűen rövid magyarázatot kellett írni a szó jelentéséről, használatáról, esetleg keletkezési módjáról. Minden szóhoz, szószerkezethez fel kellett jegyezni egy példamondatot is, amelyben az adott lexikai elem előfordul. A pályázat kiírásában az alábbi példák szerepeltek:

geek [gík]: Az átadó angol nyelvben a túlságosan elméleti embert, a szakbarbárt jelöli. A magyar nyelvben főként a műszaki, különösen pedig az informatikai érdeklődésű embereket hívják geeknek. Másik elnevezése: nerd [nörd]. Rokon értelmű kifejezése a kocka. Példa: Akkora geek, ki se lehet robbantani a gép elől.

tapipad: A touchpad játékosan magyarított neve. A hordozható számítógépeken van egy beépített eszköz, amelynek funkciója az egéréhez hasonlít. Érintéssel működtethető – az eredeti angolhoz való hangzáshasonlóság mellett ez hatott a tapipad elnevezésre (tapogat, tapizik, tapi). Példa: Túl érzékeny a tapipadod.

láwcsi van: Csetelés vagy üzenőfal-használat során gyakorta használt kifejezés. A személytelen forma jelentése: ’szeretlek’. A kétféle írásmódú lávcsi/láwcsi az angol love ’szeretet, szerelem’ szó kiejtés szerint írott változata, magyar kicsinyítő képzővel ellátva. Hasonló jelentésű a szeretet kicsinyítőképzős alakjával a Szercsi van. Példa: Láwcsi van.

facepalm [fészpálm]: Népszerű online kifejezés, amely egy nonverbális jelre, egy gesztusra utal, vagyis arra, amikor az ember eltakarja az arcát a kezével, vagy – e gesztust leplezendő legalább – megsimítja a szemöldökét vagy a homlokát. Internetes kommunikációban szégyen, frusztráció vagy bármilyen ellenérzés jelölésére használják. Mind az írott kommunikációban, mind a szóbeli társalgásban előfordulhat. Példa: Ez a pasi annyira sötét, facepalm…

A pályázatra három kategóriában lehetett nevezni: 12 és 18 év közötti diákok középiskolás; 19 és 26 év közötti, jelenlegi vagy éppen végzett hallgatók ifjúsági; 26 év feletti pályázók pedig felnőtt kategóriában küldhették be pályamunkájukat. A pályázati anyagok gyűjtését 2011. május 9-én zárta le a Kommunikáció: internet és média műhely.

Mutató a beérkezett pályázatokból

Természetesen a beérkezett több száz oldalnyi szöveganyag átfogó bemutatására itt nincsen mód, ezért néhány érdekes példát emeltem ki a szógyűjteményből. A kontextuspéldákat eredeti helyesírásuk szerint közlöm.

A közösségi oldalak használatához kötődő szókincs dominál a pályázatokban. Ezt példázza az ingyen teleféjsz kifejezés, amely az okostelefonon ingyen elérhető Mobile Facebook elnevezése (milyen hasznos órán ez az ingyen teleféjsz). A lájkol ’a Facebookon valamilyen aktivitást (posztot, fényképet, videót stb.) a tetszik gombbal megjelöl’ jelentésű ige szinte minden pályázatban előfordul. Ezzel ellentétes jelentésű ige a diszlájkol, amely nemtetszést fejez ki. Az angol dislike ige fonetikus írásmódjából az -l képzővel magyar tárgyas ige lett (Diszlájkolom az üzenőfalra kiírt üzeneted). A közösségi oldalon valós eseményeket is közzé lehet tenni, a felhasználók pedig jelezhetik, hogy részt vesznek-e a programon. Ennek jelölésére szolgál az attendingol ige, amely az angol nyelvű Facebook I’m attending ’ott leszek, részt veszek’ gombjára utal (– ma lesz a petinel parti – igen lattam hogy sokan attendingolnak). A bookol/búkol ige jelentése ’a Facebookon aktív tevékenységet folytat’ (Várj egy kicsit, mert most éppen búkolok).

A számítógép egyik hardveregységére vonatkozik a pöcökegér, az egyes laptopokon a billentyűzet közepén elhelyezkedő, egér funkciójú, gömb alakú gomb elnevezése. Sajátos motivációjú megnevezés még a bosskey angol szó, amely szó szerint ’főnökbillentyű’-t jelent, és olyan forróbillentyűre vagy gyorshivatkozásra utal, amely az éppen futó (nem munkafunkciót betöltő) alkalmazást azonnal eltünteti a képernyőről, így a főnök, amikor a következő pillanatban az alkalmazott mögé toppan, már csak munkacélú grafikonokat vagy levelezést lát (épp a Royal Wedding fotóit nézegettem a neten, mikor váratlanul benyitott a góré, szerencsére volt annyi időm, hogy megnyomjam a bosskey-t). Ez utóbbi kifejezés megtalálható az online szlengszótárban is (4).

Igen nagy arányú a számítógépes, online játékokhoz kapcsolódó szavak jelenléte a korpuszban. A csipa a lövöldözős játékokban a mesterlövészek, orvlövészek megnevezése (Már megint headshot-olt [fejbe lőtt] ez a rohadt csipa!!!). Az imba szó jelentése ’kiegyensúlyozatlanság, erőfölény’, és az angol IMBAlanced szóból ered. Főként számítógépes játékmechanizmusok, játékerőviszonyok jellemzésére szolgál, de bármilyen szembenálló fél erőkülönbsége esetén alkalmazható (Lehúztad már a tegnap kidobott Team Fortress 2 update-et? Nagyon imbák az új fegyók!). A monszta az angol monster szó magyarosított verziója, jelentése ’szörnyeteg’; számítógépes játékok nem humanoid ellenségeit szokás a játékos közösségekben így nevezni (Figyeljetek, valaki mondja már meg, hogyan tudom legyőzni a főmonsztát a 9. szint végén!). ’Egy számítógépes játékot a játék végéig játszani’ jelentése van a kipörget tárgyas igének (A Need for Speed Undergroundot már 3-szor kipörgettem).

Az online csevegésben használatos kifejezésekre példa az IJ, amely az Így jártál! mondat rövidített, összevont alakja (– Banyek, bent hagytam a füzetemet a suliban. – IJ!). A jó8 az egyik pályázatíró szerint a magyar internetes közösség éjszakai elköszönési formulája, olyan szójáték, amely az angol eight [éjt] számnak a magyar éj szóval való hangzási megfelelésén alapszik (jó8 mindenkinek!). Az enivéj az angol anyway ’valahogyan, valamiképp, mindenesetre, különben is, egyébként’ fonetikus átvétele, a magyarban témaváltásnál használatos (Enivéj: Már rég meg akartam kérdezni, hogy…). A pill a pillanat rövidült alakja, cseten, MSN-ezés közben és élő beszédben is használják (pill és jövök). Az a/s/l? – age, sex, location? – kor, nem, lakhely? kérdéshármas elsősorban a párkereső csetoldalakon lebonyolított ismerkedő beszélgetések közkeletű nyitóformulája. A beszédpartner azon adataira kérdez rá, amelyek nélkül a beszélgetés és az ismerkedés nem folytatódhat. Ha a feltett kérdésre a kérdezőnek nem megfelelő válasz érkezik, gyakori, hogy a kezdeményező fél azonnal be is rekeszti a beszélgetést (– Hello! A/S/L? – Hi, 19/W/London).

Két különleges példát hagytam a gyűjtemény végére. Az egyik a tumbász főnév, amely egy internetes oldal, a tumblr.com portál felhasználóját jelenti (Milyen régóta vagy tumbász?). Sajátosságát az adja, hogy a portál nevéből elvont szókezdethez az -ász foglalkozásnév-képző járul. Az arcpálma pedig a kiírásban is szereplő, angol facepalm magyarosított, hazai fórumokon egyre inkább terjedő verziója. Olyan szófordulat, reakció, amellyel egy ostoba, nevetséges kijelentést minősít a használó (Úristen, ezt nem gondolod komolyan! Arcpálma). A szóalkotás érdekessége, hogy a facepalm kifejezés majdnem tükörfordításáról van itt szó (face ’arc’), ám a palm ’tenyér’ szót népetimológiás módon, hangzáshasonlóság alapján pálmaként magyarították a nyelvhasználók.

Összegzés

Az internetes literalitásnak, azaz írástudásnak csoportösszetartó és másokat nyelvileg kizáró funkciója is van. A digitális szakadék nemcsak azt jelölheti, hogy valaki nem tudja a számítógépet kezelni, hanem azt is, hogy nem ismeri az elektronikus kommunikációban használatos jeleket, nem érti a sajátos nyelvezetet. A közös háttértudásnak minden kommunikációs formában kiemelt szerepe van. Az internetes kommunikációban való teljes értékű részvételhez feltétlenül szükség van például az emotikonok, a speciális rövidítések (pl. THX, LOL, WTF) és szókincs ismeretére is (pl. lájkol, láwol, fészel). Ezt az ismeretterjesztő célt szolgálta a netszópályázat is – amelynek anyagát a Kommunikáció: internet és média műhely meg fogja jelentetni. Továbbra is várják – pályázaton kívül – az újonnan keletkezett, a digitális kommunikációhoz köthető szavak listáját (5).