Naptár

2024. április 15–19..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. – május 3..

A magyar nyelv hete

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Szabó Éva

I. Trefort-kerti bölcsész tanári konferencia

 


Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központja 2011. január 25-én szervezte meg az I. Trefort-kerti bölcsész tanári konferenciát a középiskolai pedagógusok számára. A Trefort-kerti Gólyavárban rendezett konferencián közel 200 középiskolai tanár vett részt. A szervezők legfőbb célja az volt, hogy a különböző tárgyakat tanító humán szakos tanárok – akik leggyakrabban csak a saját tantárgyukat oktató egyetemi tanszékkel vannak kapcsolatban – megismerhessék egymás munkáját, problémáit, és megoszthassák egymással a saját maguk által fejlesztett tananyagokat. Ezeknek a céloknak megfelelően az előadók a bölcsészettudományok számos területét képviselték: a történelem, a médiatudományok, a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelvek – az angol, a német, a francia és a spanyol nyelv – oktatását. A konferencia megrendezésének másik célja a hagyományteremtés volt. Ahogyan a szervezők megfogalmazták, és a résztvevők is gyakran utaltak rá a szünetekben, jó lenne minden évben összejönni, újra átgondolni a sokakat foglalkoztató kérdéseket, és új inspirációt nyerni a kollégáktól a további munkához.

A konferencia említésekor fontos hangsúlyozni a konferencia szervezőjének, a Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központjának a tanárképzésben betöltött szerepét. Ez a szervezet néhány éve jött létre, a Bölcsészettudományi Kar első olyan egységeként, amely a tanárképzés minél hatékonyabb működését szolgálja: összefogja és segíti a karon szakmódszertant, szakpedagógiát tanító oktatók munkáját, állandó kapcsolatot tart a gyakorlóiskolákkal, a tanárokkal és a tanár szakos hallgatókkal, valamint képviseli a tanárképzés érdekeit a karon, az egyetemen belül és kívül. Mindennek köszönhetően a különböző szakok szakpedagógiai oktatói már több közös kutatási projektben dolgoztak együtt, sőt az angol, a magyar, a német és a történelem szakos hallgatók kezdeményezésére beindult a hallgatói műhelymunka is, ugyancsak együttműködési és kutatási céllal. Ezt a szellemiséget szeretné a Szakmódszertani Központ továbbvinni és az évenkénti konferenciával is erősíteni.

A rendezvényt Dezső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja nyitotta meg. Beszédében megjegyezte, hogy a tanárképzés kiemelt figyelmet kap a karon, hiszen a tudós tanárok képzése nagy múltra tekint vissza. Szemben sok európai egyetemmel, ahol a bölcsészképzés és a tanárképzés szigorúan elválnak egymástól, a magyar egyetemi közeg e kétféle képzést együtt valósítja meg. Ennek eredményeként a karon a bölcsészettudományok területén is jártas tanárok és a tanári pályára is rálátást nyerő bölcsészek kapnak diplomát. A karon képzett tanárok szakmai felkészültségét mutatja az is, hogy számos tudós az itt végzett tanárok diákjaként a gyakorlóiskolákban alapozta és alapozza meg napjainkban is tudományos pályáját.

Ezt követően Antalné Szabó Ágnes mutatta be a karon működő és a konferenciát szervező Szakmódszertani Központot a résztvevőknek. Az általános célok ismertetése után az egyik fő célkitűzésként beszélt a középiskolákkal való kapcsolattartás fontosságáról, valamint a vezetőtanárok, a tanárok és az egyetemi oktatók együttműködéséről, amely nélkül nincs eredményes tanárképzés. Ennek az együttműködésnek a szervezésében és az információcserében nyújthat nagy segítséget a Szakmódszertani Központ honlapja, amelyet Antalné Szabó Ágnes a konferencián mutatott be a résztvevőknek (1).

A konferencia megnyitását Horváth Lászlónak, az Eötvös Collegium igazgatójának és Medgyes Péter egyetemi tanárnak az előadásai követték. Horváth László Az Eötvös Collegium a tehetséggondozás szolgálatában című előadásának középpontjában az Eötvös Collegiumnak az oktatásban betöltött szerepe állt, különös tekintettel a kiemelkedően tehetséges hallgatók képzésére. Az előadásban elhangzott gondolatok megerősítették a köszöntőben elmondottakat, figyelmünket újra az egyetem és a Bölcsészettudományi Kar képzési hagyományaira irányítva.

Medgyes Péter Nincs fegyelem − nincs kegyelem! című előadásában egy minden tanár számára örök problémát, a fegyelmezés nehézségeit mutatta be saját, tanítás közben készített feljegyzései és naplórészletei alapján. Az előadás a felismerések sorát váltotta ki a jelenlévőkből, hiszen az elhangzott gondolatok mintha csak a sajátjaink lettek volna: néha optimizmust és végtelen energiát sugároztak, néha pedig a kiábrándult vagy türelmét vesztett tanár lelkiállapotát tükrözték – tették mindezt humorral és öniróniával, azt az érzést erősítve, hogy mind voltunk már hasonló helyzetben. A következő idézet egy cseppnyi ízelítőt ad az előadásból: „Hármas útelágazás előtt állunk: választhatunk, hogy melyiken induljunk el. Az egyik lehetőség az, hogy vesszük a kalapunkat, és búcsút intünk a pedagóguspályának. A másik, hogy maradunk, és megállás nélkül nyavalygunk. A harmadik lehetőségünk pedig az, hogy a rosszalkodást a pedagógusi hivatás velejárójának tekintjük, felvesszük az odadobott kesztyűt, és megpróbálunk élvezetet találni ebben az örökös küzdelemben. Nem jók az esélyeink. Már kilencedszer fogunk padlót, de sebaj, megint talpra állunk, nem veszítjük el a fejünket, lessük az alkalmat, hogy megrendítő ütéssel földre küldjük az ellenfelet.”

A konferencia második részét Major Éva és Szabó Éva közös eladása, A humán szakos órák értékelése indította. Céljuk egy olyan szempontsor bemutatása volt, amely támpontot ad a tanároknak és a tanárjelölteknek saját óráik értékeléséhez. Számos szakon már idáig is használatban voltak hasonló szempontsorok a tanítási gyakorlatok értékelésére. Ezeket az előadók is felhasználták, oly módon, hogy minden fontos szempontra kiterjedően segítsék az önértékelést. A szempontsor az első dokumentumként került be a Szakmódszertani Központ új honlapjának Bölcsész Tanári Könyvtárába (2).

A továbbiakban előadásokat hallhattunk az interaktív tábla humán tantárgyakban való használatának lehetőségeiről és tapasztalatairól. A téma aktualitását és különös jelentőségét az adja, hogy a három interaktív táblával rendelkező Szakmódszertani Központ egyik fő kutatási területe a tábla módszertanának vizsgálata és az interaktív táblán használható tananyagok kidolgozása. Az interaktív táblás bemutatók első csoportjában Fábián László, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola médiaismereteket oktató vezetőtanára Adaptáció, film és irodalom című előadásában egy projektet mutatott be, amelynek során tanítványai filmekről szerzett ismereteit mérte fel és fejlesztette.

 



1. kép

Fábián László előadása

 

Boda Annamária, a Szakmódszertani Központ tanárképzési asszisztense, magyar nyelv és irodalom szakos tanár Variációk magyar nyelvi interaktív táblás gyakorlatokra című bemutatójában a nyelvtan tanításában felhasználható interaktív táblás gyakorlatokat ismertetett.

 



2. kép

Boda Annamária előadása

 

Végül Csapodi Zoltán, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola történelem szakos vezetőtanárának előadása következett. Ahogy értelmét látom – két próbálkozás történelemórán címmel azt a tananyagot mutatta be, amellyel egy csata ütközeteit szemléltette tanulói számára.

 



3. kép

Csapodi Zoltán előadása

 

Az interaktív táblás bemutatók második csoportjában, egyben a konferencia utolsó részében az idegen nyelvet tanító tanárok angol, német, francia és spanyol nyelv oktatására kifejlesztett tananyagaival ismerkedhettünk meg. Több előadás is az interaktív tábla nyelvi készségfejlesztésben való alkalmazását mutatta be. A bemutatókon megismert gyakorlatokból a konferencia résztvevői CD-n válogatást kaptak.

 



4. kép

Szabó Éva: Készségfejlesztő IKT-gyakorlatok az angol nyelv tanításához

 



5. kép

Sámson Réka: Íráskészség-fejlesztő IKT-gyakorlatok a német nyelv tanításához

 



6. kép

Pálffy Gabriella: Szövegértés-fejlesztő IKT-gyakorlatok a francia nyelv tanításához

 



7. kép

Scheuring Flóra: Szövegértés-fejlesztő IKT-gyakorlatok a francia nyelv tanításához

 



8. kép

Molnár Ágnes: Szókincsfejlesztő IKT-gyakorlatok a spanyol nyelv tanításához

 

Választható programként az Eötvös József országos középiskolai szónokverseny felkészítő tanárai szakmai fórumon vettek részt. A változatos előadások után a résztvevők valószínűleg fáradtan, de elégedetten mentek haza. A szervezők pedig bíznak abban, hogy jövőre újra lesz lehetőség hasonló konferencia megtartására.

Hivatkozások

 

(1) http://metodika.btk.elte.hu/

(2) http://metodika.btk.elte.hu/konyvtar

Szabó, Éva: First Conference for Teachers of Humanities at Trefort-kert

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2011. évi 2. szám tartalomjegyzékéhez 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–