Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Takács Judit

Beszámoló a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport 20 aktuális téma az anyanyelv-pedagógiában című műhelyéről

 

Tisztelt Olvasók!

 

Nagy megtiszteltetés volt a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport workshopján részt venni, a jubileumi rendezvénysorozat második programján zajló műhelybeszélgetések egyikét vezetni. A program során témánk a tanulástámogató anyanyelvi nevelés volt, és a többihez hasonlóan ezt is 4 kérdéskör kapcsán jártuk körül oktató- és magyartanár kollégákkal, illetve tanárjelöltekkel.

Elsősorban azt igyekeztünk meghatározni, hogy mit jelent számunkra a tanulástámogató anyanyelvi nevelés. A programon részt vevő kollégák e kérdés kapcsán azt hangsúlyozták, hogy az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésével adunk eszközt a tantárgyi ismeretek elsajátításához, hiszen az anyanyelv használatához kapcsolódó készségek az önálló, hatékony tanulás képességéhez hasonlóan a kulcskompetenciák közé tartoznak. Egyetértettünk abban, hogy az anyanyelvi nevelésnek és az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésének minden műveltségterülethez kapcsolódnia kell, azaz ezen készségek fejlesztése sem korlátozódhat csupán a magyarórákra, nem lehet csak a magyartanárok feladata. A tankönyvi szövegek például lehetőséget nyújtanak az adott tudományterület stílusának a megismerésére, és többen is említettek az egyes készségek fejlesztésére konkrét példákat az ének-zene, a történelem- vagy a matematika- és a fizikaórákról is, hiszen például a diszciplináris ismeretek átadása során nélkülözhetetlen idegen szavak és terminusok megismertetése, kontextusba helyezése a szókincsbővítés egyik módja, az ének-zene vagy az etikaóra pedig akár a hagyományokhoz vagy a nyelvjárásainkhoz kapcsolódó szóréteg és stílus megismertetésére is jó lehetőséget nyújthat.

Ezek a felvetések átvezettek a következő témához, a tanulástámogató anyanyelvi nevelés jó gyakorlataihoz. Beszélgetőtársaim közül többen is használnak olyan tankönyvcsaládokat, amelyekben nemcsak bevezetésként, a tanulók számára szolgáló útmutatóként, de nagyobb, akár fejezetnyi terjedelemben is megjelennek a tanulási képességek fejlesztését szolgáló tanulás-módszertani gyakorlatok és összefoglalók. Többen is említették azokat a kompetenciafejlesztő oktatási anyagokat, amelyek egy-egy tantárgyhoz (például ének-zene, kémia, fizika, matematika, földrajz, technika, testnevelés) vagy tantárgycsoporthoz (például természettudományok) kapcsolódóan is elérhetők. Ezek a kiadványok az egyes tárgyak tankönyveiben jellemző szövegtípusoknak és -struktúráknak, illetve a tudományos stílus legfőbb elemeinek a megismertetésével kívánják a szövegek értelmezésének készségét és a tanulási hatékonyságot erősíteni. A szövegértés mellett szóba kerültek az olvasástechnika és a hallásértés fejlesztésének a lehetőségei és módszerei is. Kollégáim a kompetenciák fejlesztésére gyakran használt módszerként említették többek között a drámapedagógiát, a disputát és a történetmesélés módszerét, a szövegértés fejlesztése kapcsán pedig az élmény- és tudáskínáló szövegek mellett a hétköznapi informáló szövegek beemelésének a fontosságát is hangsúlyozták.

A kollégák azonban a lehetőségeken túl a tanulástámogató anyanyelvi nevelést illetően számos nehézséget is felsoroltak. A digitális eszközök és platformok bevonását szinte mindenki szükségszerűnek látta ezen a területen is, ám a távoktatási időszakok alatt szerzett tapasztalatok alapján legtöbbjüket nem találták kellőképpen hatékonynak. Így felvetődött, hogy érdemes lenne az egyes fejlesztési területekhez kapcsolódó, kipróbált gyakorlatokból álló, online is elérhető feladatbankot létrehozni, amelyben a gyakorlatok évfolyamonként és fejlesztési területenként (például az olvasás vagy a hallás utáni szövegértés, szövegalkotási és logikai készség, memória fejlesztése) jelennének meg. A legfőbb feladat tehát nem új digitális eszközök létrehozása lenne, hanem a már meglévő, bevált gyakorlatok, feladattípusok összegyűjtése és elérhetővé tétele.

Míg pedagógus kollégáim elsősorban a feladatbank létrehozásának a fontosságát hangsúlyozták, a pedagógusjelöltek részéről felmerült az az igény is, hogy képzésük során szívesen részt vennének olyan kurzus(ok)on, amelyek arra készítik fel őket, hogy később a különböző kompetenciákat fejlesztő gyakorlatokat saját tantárgyukhoz kapcsolódó tanóráik menetébe is be tudják helyezni. Ehhez azonban a leendő tanárok számára szükséges lenne a tanulásmódszertani ismereteik erősítése, akár a képzésük törzsanyagába illesztve is. Azok az anyanyelvi kompetenciatárgyak viszont, amelyek a tanárszakos hallgatók képzésében jelenleg kötelező kurzusként megjelennek, elsősorban a hallgatók anyanyelvi és kommunikációs kompetenciáinak a fejlesztését célozzák, a tanulásmódszertani készségek fejlesztéséhez kevéssé kapcsolódnak. Tanárjelölt beszélgetőtársaim szerint azonban azok a tanulásmódszertani ismeretek, amelyeket szabadon választható kurzusként induló képzéseken szereztek az elmúlt szemeszterekben, a későbbi tanítási-oktatási gyakorlatuk során igen hasznos módszertani segítségnek bizonyultak számukra.

A tanulástámogató anyanyelvi nevelés problémái és lehetőségei kapcsán inspiráló eszmecserén vehettek részt a kollégák és a tanárjelöltek, a beszélgetés során számos jó gyakorlat, ötlet és lehetőség is felmerült. Különösen bízom abban, hogy megvalósulhatnak a szakmai tudás összegyűjtésére és elérhetővé tételére, illetve a tanárjelöltek módszertani képzésének megújítására vonatkozó felvetéseink.

 

 

Eger, 2022. szeptember 25.

 

Üdvözlettel:

 

                                                                                                Takács Judit

                                                                             Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

                                                                                     Magyar Nyelvészeti Tanszék


 

Takács, Judit: Report on the workshop of Gyula Szemere′s research group on mother tongue pedagogy entitled 20 current topics in mother tongue pedagogy

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2022. évi 3. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–