Naptár

2024. április 15–19..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. – május 3..

A magyar nyelv hete

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

DOI: 10.21030/anyp.2021.3.11

Antalné Szabó Ágnes

Lehetőségek egy kortárs mentorprogramban

Bevezetés

A 2019-ben induló Tanítsunk Magyarországért! programot az felismerés alapozta meg, hogy „jó érzés továbbadni mindazt, amit tudunk, és látni, hogy ennek mások is hasznát veszik” (1). A program célja támogatást nyújtani a nehezebb helyzetben levő kistelepüléseken élő általános iskolai tanulóknak, hogy sikeresen boldoguljanak az életben, hogy minél eredményesebbek legyenek az iskolában, és kinyíljon számukra a világ, szakmát tanuljanak, középiskolában, sőt azon túl is folytassák a tanulmányaikat. A program alapítói és támogatói az Innovációs és a Technológiai Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Klebelsberg Központ és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája.

 

 

1. ábra

A Tanítsunk Magyarországért! program központi honlapja (1)

 

2021-ig már 11 magyarországi egyetem kapcsolódott be a programba (Andl et al. 2021; Boda–Horváth 2021). Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2020. januárban indultak el az első felkészítő kurzusok, és azonnal óriási érdeklődés fogadta őket a hallgatók és az oktatók körében egyaránt. A program országos koordinátora az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft., az ELTE-n a szervezője a Tanárképző Központ. A program minden résztvevő számára lehetőséget kínál arra, hogy értékes tapasztalatokat szerezzen az emberi kapcsolatokról, a társadalmi felelősségvállalásról, hogy ezekből tanuljon, ezáltal maga is fejlődjön.

A program lehetőség a tanulók számára

Az egyetemi mentorprogram elsődleges célja, hogy a mentorált tanulók a mentorhallgatók támogatásával „képesek legyenek kihozni magukból a maximumot – legyen az szakmaszerzés, érettségi, továbbtanulás, sport, művészetek és a végén elhelyezkedés a munkaerőpiacon”. Az ELTE mentorhallgatói 2021 őszétől már több mint ezer 6–8. osztályos tanulót támogatnak hétről hétre, közösen szerzett élményekkel tágítják a horizontjukat, igyekeznek motiválni őket, hogy akarjanak tanulni, jobban megismerni önmagukat, társaikat, tágabb környezetüket, minél sikeresebbek legyenek a pályaválasztásban, a kommunikációban és a továbbtanulásban. Egy-egy mentorhallgató 4-5 tanulóval foglalkozik hétről hétre, és részben egyénileg, részben csoportosan segíti őket. A program kezdete óta egyre kevésbé jelent problémát megszerezni a szülők támogatását az új osztályok bekapcsolódásakor, mert a felsőbb éves tanulók pozitív tapasztalatai alapján erősödik a bizalmuk a program iránt.

Az iskolai koordinátorok beszámolói alapján a korábban kevésbé érdeklődő tanulók is egyre szívesebben vesznek részt a foglalkozásokon, és nap mint nap várják a mentorhallgatókat, akik hetente 4–6 órát töltenek velük, részben a tanulásban segítenek nekik, részben hasznos szabadidős programokat szerveznek számukra. Az ELTE-n hagyománnyá vált, hogy az év eleji iskolai élménynapokon találkoznak először az új mentorhallgatók a tanulókkal. A régi mentorok pedig üdvözlőnapokon kezdik el az adott félévben a mentorálást, és itt mutatják be a gyerekeknek a mentorálást befejező mentortársaik helyére lépő új mentorokat. A program elvei alapján a mentorált évfolyamokon teljes osztályok vesznek részt a programban. Az élménynapok tapasztalatai, az első találkozás alapján az iskolai koordinátorok osztják be 4-5 fős heterogén csoportokba a tanulókat a hallgatókhoz.

 

 

2. ábra

Pillanatkép egy 2020. évi élménynapról

 

A járványhelyzet megnehezítette a tanulók számára a mentorhallgatókkal való kapcsolattartást, voltak olyan időszakok, amikor csak online tudtak kommunikálni velük, de ebben a nehéz időszakban még nagyobb értéke lett számukra a személyes kapcsolatnak, az élő szónak. Az online mentorálás időszakában nem értek el minden tanulót a mentorok részben a hiányzó vagy gyenge internetkapcsolat, részben a megfelelő eszközök hiánya miatt. A kommunikációhoz szükséges nyugodt környezetet sem lehetett biztosítani minden családban. Más esetekben az online térben nehezebben működő motiváció, a megosztott figyelem hiánya, a nem megfelelő digitális kompetencia akadályozta a folyamatos kapcsolattartást, a sikeres mentorálást.

De a nehézségeket leküzdve a mentorhallgatók a digitális oktatás keretei között is képesek voltak sok tanulót támogatni, olyan kreatív megoldásokat alkalmazni, amelyekkel ébren tartották a mentoráltjaik érdeklődését, segítettek nekik a tanulásban, a szabadidő hasznos eltöltésében. Leleményes megoldásokat találtak ki a mentorált tanulókkal való közös leckeírásra, a közös tanulásra, érdekes online gyakorlófeladatokat fejlesztettek. Nem maradtak el a digitális térben sem a pályaorientációs beszélgetések vagy a különféle mesterségekkel való virtuális ismerkedés. Kipróbálták a tanulókkal az online ismeretszerzés különféle formáit, közösen videót néztek, digitális bemutatókat készítettek, és a biztonságos internethasználatról is beszélgettek. Voltak olyan mentorok, akik a digitális térben is együtt teáztak a tanulókkal, közösen tejbegrízt főztek, zenét hallgattak vagy énekeltek. Volt példa az online mentorálás idején a közös táncra, közös mozgásra is. A mentorok beszámolói alapján a tanulók körében különösen népszerűek voltak a mentorok által készített digitális társasjátékok és az online szabadulószobák. A tanulók motivációját a mentorok és a mentoráltak közötti szerződések erősítették, valamint digitális kihívások és pályázatok, amelyeknek a résztvevői digitális okleveleket és jutalmakat kaptak.

A jelenléti mentorálás sok új lehetőséget kínál a tanulók és a mentorok számára, a személyes találkozások megerősítik a bizalmat a mentoráltak és a mentorok között. A tanulók gyakran afféle nagytestvérként gondolnak a kortárs mentorhallgatókra, akikre számíthatnak a tanulásban és a szabadidős programokban is, akikhez problémáikkal bizalommal fordulhatnak. A tanulóknak az az érdekük, hogy minél hosszabb ideig mentorálják őket a hallgatók, hiszen így kölcsönösen jobban megismerik egymást, hatékonyabb lehet a kommunikáció, a segítségnyújtás. Ezért is örvendetes, hogy az ELTE-n is már nagy számban vannak olyan hallgatók, akik harmadik féléve vállalják a mentorálást a partneriskolákban.

A program lehetőség a hallgatók számára

A hallgatóknak többféle feltételnek kell megfelelniük ahhoz, hogy mentorrá váljanak. Először egy féléves felkészítő kurzuson vesznek részt, majd a kurzust sikeresen záró, gyakorlati jegyet szerző hallgatók mentori pályázatot adnak be. A pályázat sikerességéhez a felkészítő kurzusok oktatóinak az ajánlása is szükséges. A mentorhallgatók a mentorálással párhuzamosan kísérő kurzusokon vesznek részt, ezeken egyetemi oktatók és a mentortársak segítik a munkájukat. A mentoráló hallgatóknak a mentorálás folytatásához a kurzustartó egyetemi oktatók és az iskolai koordinátorok ajánlása szükséges.

A mentorprogram résztvevői, közöttük a hallgatók, a pedagógusok, az oktatók és a mentorált gyerekek is több alkalommal véleménykérő kérdőívet töltenek ki. Ezeknek az eredményét is figyelembe veszik a szervezők a program továbbfejlesztésében, a mentorok kiválasztásában.

A felkészítő kurzusokra a ELTE bármely karáról, bármelyik szakról jelentkezhetnek azok a hallgatók, akiknek még legalább 4 félévük van az ELTE-n tanulmányaik befejezéséig. Az indulás óta eltelt 4 félévben az ELTE mind a 9 karáról jelentkeztek a programba, többségük, közel 60%-uk tanárszakos hallgató, de vannak közöttük tanítónak, kisgyermeknevelőnek, gyógypedagógusnak, pszichológusnak készülő fiatalok is. Nagy számban jelentkeznek a nem pedagógiai szakokról is: a bölcsészettudományi, a természettudományi, a társadalomtudományi, az állam- és jogtudományi, az informatikai és a gazdaságtudományi területről egyaránt.

Eddig több mint 600 hallgató vett részt a felkészítő kurzusokon, több mint 70%-uk végezte el sikeresen, és a tapasztalatok alapján kb. 50%-uk vállalja a következő félévtől a mentorálást. A kérdőíves felmérések eredményei szerint azok a hallgatók is sokat tanulnak a felkészítő kurzusokon, akik végül nem lesznek mentorok: erkölcsi és eszmei értékekben gazdagodnak, erősebbek lesznek önismeretben és a társaik megismerésében, a projektmunkában, bővülnek ismereteik a hátrányos helyzetről, a hatékony kommunikációról, a konfliktuskezelésről, a társadalmi felelősségvállalásról, és hasznos gyakorlati tudást sajátítanak el az együttműködést, a kommunikációt, a tanulást fejlesztő technikákról. 2021 őszén újabb 168 hallgató vesz részt a pénteki és a szombati felkészítő foglalkozásokon, amelyeket részben jelenléti, részben online formában tartják tömbösítve az ELTE oktatói.

A mentorhallgatók munkáját speciális mentoráláskísérő kurzusok támogatják, amelyeken részben csoportos foglalkozásokat, részben egyéni konzultációkat szerveznek az oktatók. 2021 őszén az ELTE-n 250 hallgató kezdte el a mentorálást, és végzi a mentoráláskísérő kurzust. A kurzusfelvételkor azt javasoljuk a mentoroknak, hogy lehetőség szerint az egy településhez tartozó mentorok minél nagyobb számban ugyanahhoz az oktatóhoz jelentkezzenek. Ennek elősegítésére hétközben különböző napokon, de ugyanabban az esti idősávban hirdettük meg a kurzusokat.

Az oktatók a felkészítő és a mentoráláskísérő kurzusok kiegészítésére szabadon választható tematikus foglalkozásokat is meghirdetnek a mentorok számára, hogy a hallgatók a számukra egyénileg szükséges területen, a kevésbé erős kompetenciáikban is tudjanak fejlődni, a mentoráláshoz szükséges speciális tudást és képességeket megszerezni. A választható tematikus foglalkozások főbb témakörei a 2021. őszi félévben: a megfigyelést támogató technikák, kommunikációs helyzetgyakorlatok, a körbeszélgetés és a drámajáték módszertana, a játékos angoltanítás, az élménypedagógia, a cigány kultúra története, a digitális írástudás, az olvasóvá nevelés, a többszörös intelligencia elmélete és gyakorlata, gazdasági alapismeretek kisiskolások számára, motiváló természettudományos kísérletek, kirándulások szervezése. A mentorok 2021 őszén egyéni és csoportos pszichológiai tanácsadáson, csoportos pszichológiai foglalkozásokon, esetmegbeszéléseken is részt vehetnek. A 2021. tavaszi félévben elindult a mentorok saját önképző köre, ebben meghívott előadók és a mentortársak által tartott foglalkozások támogatják a programot.

A mentoroknak kb. 70%-a folytatta eddig az első félév után a mentorálást. A lemorzsolódásnak különféle okai vannak a tapasztalatok alapján: a tanulmányok befejezése, a tanulmányok alatt a kényszerű munkavállalás, az idő hiánya, személyes okok, előfordul néhány esetben az is, hogy a mentor a gyakorlatban ismeri fel, kevésbé alkalmas erre a feladatra. A hallgatók a mentorálásért havi 30 Ft ösztöndíjat kapnak, valamint a gyerekek programjaira havi 10 000 Ft költőpénzt. Ezen kívül a mentorok a MÁV vonatain teljeskörűen, a Volán buszjáratain Pest és Nógrád megyében ingyen utazhatnak. A több féléve mentoráló hallgatók prémiumösztöndíjra is számíthatnak. Habár ezek a juttatások is fontosak a hallgatók számára, hiszen hozzájárulnak a megélhetésükhöz, de többségüket elsősorban nem ez tartja bent a programban, hanem az őszinte segíteni akarásuk, a magas szintű felelősségtudatuk.

A mentorok közösségét nemcsak az oktatók és az iskolai koordinátorok, hanem a hallgatók közül választott vezetőmentorok is támogatják. Segítenek az új mentorok beilleszkedésében, a nehézségek leküzdésében, a közös programok kezdeményezésében és megszervezésében, a kapcsolattartásban az iskolával, valamint a szervezőkkel. A félévről félévre növekvő létszámú mentorcsapatok összetartásában, a tevékenységek koordinálásában, a lemorzsolódás csökkentésében fontos szerepük van a vezetőmentoroknak.

A vezetőmentorok, az iskolai koordinátorok és az oktatók tapasztalatai alapján a jó mentorokat a következő tulajdonságok jellemzik: empatikusak, figyelmesek, türelmesek, humorosak, kreatívak, jól tudnak kommunikálni és a társaikkal együttműködni, képesek alkalmazkodni a különböző helyzetekhez, a legkisebb eredménynek is tudnak örülni, kitartóak. Az egyik mentorhallgató így fogalmazta meg, hogy mit jelent számára a program:

„Minden hetem egyik fénypontja, amikor a gyerekekkel lehetek. Nemcsak én adok nekik sok mindent, hanem ők is nekem. Egy önfeledt őszinte mosoly, egy »Nagyon várlak, mikor jössz?« kérdés a legjobb, ami ősszel történt velem. Amíg lehetőségem van rá, folytatom a mentorálást…”

A program lehetőség a pedagógusok, az oktatók számára

A program sikeres szervezésében és szakmai megvalósításában meghatározó szerepük van az iskolai koordinátoroknak. Kb. 45 mentorált tanulóként 1-1 kinevezett iskolai koordinátor támogatja a partneriskolákban a mentorok munkáját (Táboriné Ungvári 2020; Podmaniczky 2021). Segítenek a hallgatóknak a tanulók, a település és az iskola megismerésében, a beilleszkedésben, a szülőkkel való kapcsolatfelvételben, a mentorálási programok megtervezésében, megszervezésében és értékelésében. Folyamatosan tartják a kapcsolatot nemcsak a mentorokkal, hanem a programban közreműködő egyetemi oktatókkal és az ELTE szervezőivel is. Jelzik a problémákat, és segítenek a megoldásukban. A mentorhallgatók a mentorálási tevékenységükről hétről hétre néhány mondatos beszámolót töltenek fel az IFKA központi adminisztrációs honlapjára. Ezeket a beszámolókat az iskolai koordinátorok és az egyetemi oktatók folyamatosan követik, értékelik. Az iskolai koordinátorok számára a központi szervezők és az ELTE oktatói szakmai fórumokat, továbbképzéseket szerveznek. Ezeken nemcsak a tapasztalatok megosztására, hanem a társintézmények jó gyakorlatainak a megismerésére is lehetőség van.

A 2021. őszi félévben az ELTE 5 karáról 17 olyan elkötelezett oktató vesz részt a programban, akik különböző szakokon szakmódszertant, gyógypedagógiát, pedagógiát, pszichológiát és társadalomtudományokat tanítanak.  A különböző karokat és szakokat képviselő egyetemi oktatók folyamatosan együttműködnek egymással, rendszeresen szakmai műhelyeket szerveznek. Egyeztetnek arról, hogy a felkészítő és a mentoráláskísérő kurzusokon milyen tartalmú csoportos foglalkozásokat és egyéni konzultációkat tartanak. Arra törekednek, hogy a hallgatók számára a gazdag elméleti és gyakorlati tudás elsajátításához megfelelő tanulási környezetet teremtsenek. A felkészítő kurzusok hallgatóit változatos módon motiválják a mentorálásra, a gyakorló mentorokat ötletekkel segítik a mentorálásban és a problémák megoldásában. Mindehhez tananyagokat készítenek, közösen tematikát és módszertant dolgoznak ki, a jó gyakorlatokat megosztják oktatótársaikkal, oktatópárban segítik az új kollégákat. Miközben a különféle szakos hallgatókkal foglalkoznak, és interdiszciplináris tematikákat dolgoznak ki, valósítanak meg, ők maguk is sokat fejlődnek, tanulnak a programból, az iskolai pedagógusoktól, oktatótársaiktól és a hallgatóktól. A partneriskolákkal való minél hatékonyabb kommunikáció érdekében a mentorhallgatókat támogató oktatók mindegyike kiemelten felel egy-két településért, miközben tartja a kapcsolatot az oktatótársaival és azokkal a településekkel is, ahová a hozzá tartozó mentorok vannak beosztva.

A program népszerűsítésében is aktívan közreműködnek az oktatók. Részt vesznek a hallgatói fórumokon, mentorokat ajánlanak a felkészítő kurzusokra a hallgatókkal való beszélgetésekhez, együttműködnek az iskolákkal az élménynapok és az üdvözlőnapok, valamint a felkészítő kurzusok hallgatóinak ajánlott nyílt napok megszervezésében. Az oktatók és az iskolai koordinátorok közösen online iskolai bemutatókat szerveznek a mentorálásra készülő hallgatók számára, amelyeken nemcsak a 20 partneriskola képviselői, hanem a gyakorló mentorok is megjelennek.

Az oktatók és az általános iskolai pedagógusok minden félévben javaslatokat fogalmaznak meg a program továbbfejlesztésére, megosztják a bevált jó gyakorlatokat, és eközben ők maguk is tanulnak a fiataloktól, a programban közreműködő pedagógustársaktól. A program kiemelkedő eredménye, hogy a felsőoktatásban a különböző egyetemeken és szakokon tanító oktatók, valamint a köznevelésben részt vevő pedagógusok közösen tevékenykednek egy jó ügy érdekében, és egy folyamatosan épülő szakmai közösséget alkotnak.

A program lehetőség az intézmények számára

A Tanítsunk Magyarországért! mentorprogram az elmúlt időszakban a felsőoktatási intézmények képzési portfóliójának és a partneriskolák pedagógiai programjának a fontos részévé vált. Az egyetemeken felkészített mentorhallgatók az általuk szervezett iskolai programokkal szervesen bekapcsolódnak a tanulók fejlesztésébe, a partneriskolák életébe. A legtöbb helyen azt tapasztalják a hallgatók, hogy már nemcsak az iskolai koordinátorok segítik a munkájukat, hanem az osztályok többi pedagógusa is, a teljes tantestület. Sok partneriskolában már szervezetten jelzik a pedagógusok a mentorhallgatóknak, hogy milyen témakört tanulnak, milyen dolgozatra készüljenek, melyik gyereknek milyen típusú egyéni segítségre van szüksége. A mentoráltakkal való külön foglalkozásokhoz a jelenléti oktatás időszaka alatt külön helyiséget, eszközöket biztosítanak, az online időszakban pedig segítették a tanulókkal a kapcsolatfelvételt és a kapcsolattartást.

A program partneriskoláit a Klebelsberg Központ, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata alapján választják ki meghatározott szempontok szerint, figyelembe veszik a település méretét, valamint az iskolában levő hátrányos helyzetű tanulók arányát is. Az ELTE-nek 2021 őszén 20 partneriskolája van a programban, közülük 5 Nógrád megyében, 15 pedig Pest megyében található. Az ELTE hallgatói a következő településeken mentorálnak: Bag, Cegléd, Csemő, Dány, Dejtár, Domony, Dömsöd, Ecseg, Héhalom, Örkény, Nyársapát, Pánd, Pilis, Tinnye, Tápióbicske, Tar, Tatárszentgyörgy, Tereske, Tura és Valkó.

A Tanítsunk Magyarországért! program megjelenése meghatározó értéket teremtett az egyetemeken, így az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. A program által olyan kurzusokkal gazdagodik az intézmény képzési portfóliója, kurzuskínálata, amelyek kiemelten társadalmi felelősségvállalásra ösztönzik a hallgatókat. A program által nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és maga az intézmény is szorosabb kapcsolatba kerül a kistelepüléseken levő általános iskolákkal, az ELTE polgárai betekintést kapnak a települések és a partneriskolák életébe, erősödik a felsőoktatás és a köznevelés kapcsolata. A pedagógus szakokon tanuló hallgatók a hivatásuk eredményes művelését segítő, hasznos gyakorlati tapasztalatokat szereznek a partnerintézményekben a hátrányos helyzetű tanulók támogatásában. A program kurzusai és a mentorálási gyakorlat a nem pedagógus szakos hallgatók számára is fontos tapasztalatokat, szélesebb látókört kínálnak saját szakmájuk gyakorlásához.

A program nemcsak a köznevelési intézmények és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatokat építi, hanem a programban közreműködő felsőoktatási intézmények együttműködését is támogatja. Az ELTE számára óriási előnyt jelentett induláskor a programba félévvel korábban bekapcsolódó Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem oktatóinak önzetlen segítsége, szervezési tapasztalataik és bevált jó gyakorlataik megosztása. A jövőben az ELTE is örömmel támogatja a programba újonnan bekerülő intézmények munkatársait, és részt vesz az IFKA-val együttműködve abban, hogy az egyetemi szervezőkből, oktatókból megalakult országos szakmai műhely minél hatékonyabban működjön. A program által az intézmények között kialakult szoros szakmai kapcsolat, a tapasztalatok kölcsönös átadása, a problémákra a közös megoldáskeresés, a jó gyakorlatok intézmények közötti megosztása is hozzájárul a program továbbfejlesztéséhez, eredményességéhez.

A program lehetőség a szervezők számára

Az ELTE-n a program szervezője, koordinálója a Tanárképző Központ. A TKK munkatársai a kezdetekben együtt ismerték meg a programot a többi közreműködővel, menet közben tanulták meg azokat a feladatokat, eljárásokat, amelyek szükségesek az intézményen belül a program sikerességéhez. Az így szerzett tapasztalatokat kamatoztatják a tanárképzés gyakorlataihoz kapcsolódó feladatvégzésben, a hallgatókkal és az oktatókkal való minél sikeresebb kommunikációban is. Az online oktatási forma idején olyan digitális szervezési megoldásokat dolgoztak ki és próbáltak ki, amelyek hosszú távon segítik nagyszámú hallgató gyakorlati beosztását és a gyakorlóhelyeket biztosító több száz partneriskolával a szakmai együttműködést. A Tanítsunk Magyarországért! program által a korábbiaknál szorosabb szakmai kapcsolat alakult ki más egyetemek Tanárképző Központjainak a munkatársaival is.

Az ELTE Tanárképző Központ a saját honlapján külön oldalt alakított ki a Tanítsunk Magyarországért! program számára, itt lehet megtalálni a főbb információkat, az aktuális hallgatói pályázatokat, valamint a gyakori kérdésekre adható válaszokat.

 

 

3. ábra

Az ELTE Tanárképző Központ honlapján a Tanítsunk Magyarországért! program oldala (2)

 

A szervezők hasznos tapasztalatokra tesznek szert a több száz mentor, ezernél több tanuló, 20 partneriskola pedagógusainak és a közel 20 oktatónak a munkáját magában foglaló program koordinálásában és a különböző tevékenységek adminisztrációjában. A digitális oktatás alatt a szervezésben sok új digitális megoldást alkalmaztak, ezek egy részét megőrzik a jelenléti mentorálás idején is. A Microsoft Teamsben külön csoportok segítik a felkészítő TM1-es kurzusok és a mentoráláskísérő TM2-es kurzusok hallgatóit, de kialakítottak egy közös online fórumot az egymással való kommunikációra, a jó gyakorlatok megosztására is. Minden településnek saját Teams-csoportja van, ahol csoportos beszélgetéseket indíthatnak, ide töltik fel a mentorok az élménynapokról és az üdvözlőnapokról készült beszámolókat, fotókat. A központi szervezők is a Teamsbe töltik fel az egy adott településre vonatkozó információkat, például a mentorált tanulók csoportokba osztását, az iskolai elérhetőségeket. Az online csoportok tagságát a szervezők félévről félévre aktualizálják.

A minőségfejlesztés érdekében az IFKA központi szervezői és az egyetemi koordinátorok szorosan együttműködnek egymással, online kérdőíves vizsgálatokat végeznek, közösen értékelik az eredményeket, országos szervezői fórumokat szerveznek a tapasztalatok megosztására, a tanulságok és a javaslatok megfogalmazására.

Összegzés, kitekintés

A Tanítsunk Magyarországért! program nemcsak a célcsoport, a 6–8. osztályos tanulók számára kínál tanulási, fejlődési lehetőséget, hanem a programban közreműködő oktatók, hallgatók és szervezők számára is. Végső soron az ország is gazdagodik a program által, ha a fiatalok nagyobb arányban tanulnak tovább, ha sikeresen megállják a helyüket az életben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetése, oktatói, hallgatói és munkatársai elkötelezettek amellett, hogy rövid és hosszú távon egyaránt eredményesen működjön a Tanítsunk Magyarországért! program. Együttműködnek a társintézményekkel és a központi szervezőkkel egy olyan összegyetemi kutatócsoport jövőbeli megalakításában, amelynek a feladata a program hatékonyságának a mérése, az eredmények értékelése, a folyamatos minőségfejlesztés támogatása lehet. Mindannyiunk számára ösztönzőek a mentorok következő gondolatai:

„Összességében nyilvánvalóan örülök, hogy visszatér a jelenléti mentorálás. Ugyanakkor sokat tanultam ebben a félévben. Igyekeztem programot, kreativitást csempészni a mentoráltjaim délutánjaiba az online tanítás és a bezártság ellenszereként. És közben nekem is kreatívabbnak kellett lennem, hogy újabb és újabb online programötletekkel álljak elő. Ugyan nem versenyezhet a jelenlétivel, sokat tanultam az online mentorálásból.”

„Nagyon megszerettem a gyerekeket, és szívesen kísérném őket minél tovább. Ez a munka nagyon inspiráló számomra, és szakmai tapasztalatnak is nagyon jó.”

„Nemcsak ők tanulnak tőlem, hanem én is tőlük.”

„A nap 24 órájában elérhetőek vagyunk a gyerekek számára, ha beszélgetni szeretnének, vagy felzárkóztatásra van szükségük.”

„A mentorálás kezdetén megálmodott mottóm a mai napig sem változott: az vagyok nekik, akire épp szükségük van.”

 

Irodalom

 

Andl Helga – Arató Ferenc – Orsós Anna – Varga Aranka 2021. Így fejlődünk MI – A Tanítsunk Magyarországért! program hatása az egyetemi hallgatókra. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=880 (2021. szeptember 1.)

Boda Vivien Lilla – Horváth Gergely 2021. Az első év tapasztalatai a „Tanítsunk Magyarországért!” programban – bevezetés a mentori munka alapjaiba. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=887 (2021. szeptember 1.)

Podmaniczky Ágnes 2021. Működik-e a generációk közötti szolidaritás? Élménypedagógia másképpen. Anyanyelv-pedagógia 1. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=889 (2021. szeptember 1.)

Táboriné Ungvári Éva 2020. Kortárs mentorok támogató programja. Anyanyelv-pedagógia 4. https://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=875 (2021. szeptember 1.)

 

(1) A Tanítsunk Magyarországért! program központi honlapja. https://tmo.gov.hu/ (2021. szeptember 1.)

(2) Az ELTE Tanárképző Központ honlapján a Tanítsunk Magyarországért! program oldala. http://tkk.elte.hu/category/tanitsunk-magyarorszagert/ (2021. szeptember 1.)

Antalné Szabó, Ágnes: Opportunities in a peer-mentoring program

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2021. évi 3. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–