Naptár

2024. április 15–19..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. – május 3..

A magyar nyelv hete

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Bóna Judit

Anyanyelvi versenyek online

 

Kedves Olvasók!

 

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év rendhagyó volt a nagy hagyományú anyanyelvi versenyek lebonyolításában is. Magam három versenyben vettem részt főszervezőként, a zsűri elnökeként vagy tagjaként. Ezek mindegyike a szóbeli beszédprodukcióra épül: az Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny, a Kárpát-medencei Kossuth-szónokverseny és a felsőoktatási intézmények Kazinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd versenyének országos döntője. A versenyek megszervezése eleinte nagy fejtörést okozott a szervezőknek a karanténszabályok betartása és a résztvevők egészségének a védelme miatt, de aztán sikerült olyan megoldásokat találni, amelyek emlékezetes élménnyé tették az eseményt mind a versenyzők, mind a zsűri és a szervezők számára.

Időrendben az első az Eötvös-szónokverseny volt, amelynek a főszervezője vagyok (a versenyt a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Magyar Nyelvőr Alapítvány szervezte meg az ELTE BTK szakmai támogatásával). Ez a megmérettetés három fordulóból áll: az iskolai fordulót január végén / február elején rendezik meg az iskolák, ahonnan két-két diákot küldhetnek a regionális versenyre. Ez utóbbira 2020. március 14-én került volna sor az ELTE BTK-n, Budapesten. A versenyt előkészítettük, az ajándékokat becsomagoltuk, amikor március 11-én bezárták a felsőoktatási intézményeket, majd március 13-án kihirdették, hogy a közoktatásban is online zajlik tovább a tanítás. És bár reménykedtünk abban, hogy hátha májusban sor kerülhet a versenyre, ez a tavaszi félévben nem valósulhatott meg. A szeptemberre halasztott eseményt így már eleve hibrid módon terveztük, de végül teljesen online bonyolítottuk le. Mivel a versenyt pályázati forrásból (Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és ELTE Márton Áron Szakkollégium) tudtuk megrendezni, a határidő kötött volt, így szeptember folyamán két online fordulót tartottunk: két hét különbséggel bonyolítottuk le a regionális fordulót és a Kárpát-medencei döntőt.

Az Eötvös-szónokversenyen – hagyományosan – a tanulók 30 perc felkészülési idő után 5 perces beszédet mondanak a zsűri előtt a megadott témáról. A feladat tehát rögtönzés. Ezt online módon úgy tudtuk megoldani, hogy a verseny napján 15 órakor küldtük ki a felkészítő tanároknak és a versenyzőknek a versenyfeladatot, és arra kértük őket, hogy 30 perces felkészülési idő után rögzítsék a beszédet, majd töltsék fel az internetre, és aznap 17 óráig küldjék el a linket, ahol a zsűri megtekintheti az elkészült munkákat. A videó elkészítésében segíthettek a tanárok vagy az ismerősök (olyan versenyző is volt, aki otthon készítette el a felvételt, mert éppen karanténban volt). A regionális döntőkön a 3 fős, a Kárpát-medencei döntőn az 5 fős zsűriktől azt kértük, hogy másnap délig pontozzák a beszédeket, és hozzák meg a döntésüket – ezt a Skype vagy a Zoom segítségével tartott megbeszélésen tudták véglegesíteni. Mindenki jól „vizsgázott”, a versenyzők és a zsűri is, a győztes pedig Rancz-Gyárfás Hanna lett Kézdivásárhelyről. Az online forma tette lehetővé ebben a rendkívüli helyzetben azt, hogy a határon túli tanulók is részt tudtak venni a versenyen. Az eredményhirdetést a zsűri elnökével, Kiss Róbert Richarddal videóra rögzítettük, és a YouTube-on keresztül lehetett megtekinteni. Minden résztvevőnek és tanárának készítettünk ajándékcsomagot, amelyet futárral küldtünk el az iskolákba.

Az Eötvös-verseny tapasztalataira építve rendezték meg Pölcz Ádám vezetésével az ELTE TÓK-on a Kossuth-szónokversenyt. Ezen a versenyzőknek hagyományosan két beszédet is kell mondaniuk: az egyik egy megadott témáról előre megírt szónoklat, a másik pedig egy 30 perc felkészülési idő után elmondott rögtönzés. Az idén is mindkét beszéd kötelező eleme volt a versenynek: az előre elkészített 6 perces szónoklatot a verseny hetében keddig kellett a YouTube-ra feltölteni nem nyilvános felvételként, míg a rögtönzés feladatára az eredeti versenynapon, pénteken 2 órás időintervallum állt rendelkezésre (30 perc felkészülés, 3 perc rögzítés, majd a fájl feltöltése). A versenyzők közül többen a határon túlról töltötték fel a beszédeket, így ez a verseny is valóban Kárpát-medencei esemény volt. A zsűri tagjai előbb egyénileg nézték meg és pontozták a felvételeket, majd egy Zoom-megbeszélésen keresztül döntöttek a győztesekről, különdíjakról és egyéb jutalmakról. A verseny győztese Berki Júlia, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatója lett, az eredményhirdetést a YouTube-on keresztül lehet(ett) megtekinteni.

A két szónokverseny eredményeit nem befolyásolta a technika, a pontozásnál nem vettük figyelembe, hogy telefonnal vagy videókamerával rögzítették-e az adott beszédet. Az online forma, a mikrofon minősége azonban befolyásolhatja a beszéd hangzását, ezért a szép magyar beszéd verseny során a zsűritagoknak figyelembe kellett venniük a rendhagyó technikai megoldást, és a pontozásnál a máskor nagyon szigorúan figyelt artikulációs tisztaság helyett az értő-értető felolvasás szempontjaira kellett helyezniük a nagyobb hangsúlyt. A Kazinczy-verseny felsőoktatási döntőjén a zsűri ennek eleget is tett, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központ oktatói elkötelezett és lelkes szervezőmunkájának köszönhetően méltó módon zajlott le az esemény Juhász Márta Klára tanszékvezető asszony főszervezésében.

A Kazinczy-verseny versenyzőinek egy szabadon választott, 2-3 percnél nem hosszabb, magyar szerzőtől származó 20–21. századi esszé- vagy szépprózai szöveget kellett rögzíteniük és elküldeniük a szervezők részére a verseny napját megelőzően. A kötelező szöveget a verseny előtti napon e-mailben, titkosított dokumentum formájában kapták meg. A dokumentumot feloldó, személyre szabott kódot a verseny napján küldték ki a résztvevőknek a sorszámuk szerint előre beosztott időpontokban, SMS-ben. A zsűri a verseny napján találkozott Esztergomban, és a délelőtt folyamán közösen nézte meg és pontozta a szabadon választott produkciókat. A délután folyamán a Teamsen keresztül, 20 perc felkészülési idő után hívták be a versenyzőket, akik a zsűri előtt olvasták fel a kötelező szöveget. A zsűri értékelését követően még aznap, élőben, online formában került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. A Kazinczy-érmek kipostázását és a pénzjutalmak elutalását az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Kazinczy Alapítvány vállalta magára. A verseny győztese Kupi Gerda, az ELTE TÓK hallgatója lett.

Bár az idei év sok szempontból másképpen alakult, mint azt terveztük, az online forma lehetőséget biztosított arra, hogy a nagy hagyományú versenyek sorozata ne szakadjon meg. A szervezők és a zsűritagok sokat dolgoztak azon, hogy a lehető legméltóbb módon bonyolítsák le a versenyeket, pozitív emlékként megőrizve az idei év fordulóit is. Reméljük, mielőbb áttérhetünk újra a személyes találkozásokkal lebonyolított versenyekre, de addig is igyekszünk tanulni az online tapasztalatokból, és megpróbáljuk a versenyeket a lehető legjobb és egyben legbiztonságosabb módon megszervezni.

 

Budapest, 2020. december 20.

 

 

                                                                                       Bóna Judit

                                                                                  egyetemi docens

                                                                     Eötvös Loránd Tudományegyetem

                                                             Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék

 

Bóna, Judit: First language competitions online

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással. 

    

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2020. évi 4. szám tartalomjegyzékéhez

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–