Naptár

Jordanidisz Ágnes

Beszámoló az International Symposium on Monolingual and Bilingual Speech című konferenciáról

Az egynyelvű és a kétnyelvű beszédről tartott nemzetközi szimpóziumnak 2017-ben is a Kréta szigetén található Haniá városa adott otthont. A konferencia célja ebben az évben is a nyelvészeti területek közötti hídépítés volt. Az előadások témái éppen ezért átölelték a gyermek- és a felnőttbeszéd, az egynyelvűség és a többnyelvűség, a tipikus és az atipikus nyelvi fejlődés terén végzett kutatásokat. A szimpóziumot 2017. szeptember 4. és 7. között rendezték meg a város egyik 15. századi velencei műemlék épületében, az úgynevezett Nagy Arzenálban. A világ 32 országa képviselte magát Európából, Ázsiából, Észak- és Dél Amerikából, Afrikából és Ausztráliából. A szimpóziumon öt plenáris előadás, kilencvennégy szóbeli prezentáció és egy paneldiszkusszió hangzott el, valamint harmincöt poszterprezentációt lehetett megtekinteni (1. kép). Az előadók összesen negyvennégy nyelvet érintő kutatásról számoltak be.

1. kép

A plenáris előadások helyszíne

(Forrás: http://www.ismbs.eu/)

A szimpózium fő előadói Nicole Müller és Martin J. Ball voltak, akik a klinikai nyelvészet első ötven évének főbb állomásait ismertették: a legfontosabb kutatásokat, a megjelenő új folyóiratokat és az ICPLA (International Clinical Phonetics and Linguistics Association) megalakulását és munkáját. Emellett beszéltek azokról a kihívásokról és feladatokról is, amelyek a következő ötven évben várnak a kutatókra.

A plenáris előadások sorában John Archibald a második nyelv fonetikáját, morfológiáját és szintaxisát tárgyalta. Katherine Demuth előadása azon 3–4 éves, kétnyelvű gyermekek beszédének a grammatikai sajátosságait mutatta be, akik a közösség nyelvét mint második nyelvet az óvodában ismerték meg és sajátították el. Kutatása rámutatott arra, hogy a család nyelvének grammatikája nagymértékben befolyásolja egy inflektáló nyelv toldalékainak az elsajátítását. Fiona Gibbon előadásának a témája a fonológiai kontrasztok tanulmányozása a gyermeki beszédben volt, amelyet elektropalatográfia és ultrahang alkalmazásával végzett. Az alternatív kutatási módszerek nemcsak a tipikus és az atipikus beszédfejlődés elkülönítését, hanem a beszédzavarok kezelését is pontosíthatják. Marilyn Wihman értekezésének a gyermek fonológiai fejlődése volt a témája, az explicit és az implicit folyamatok értelmezése a CMS-modell (Complementary Memory Systems) fényében. Elena Nicoladis a kétnyelvű és az egynyelvű gyermekek szókincsét tanulmányozta. Kutatása rámutatott arra, hogy habár a kétnyelvűek gyengébben teljesítenek az egynyelvű kortársaiknál a szókincstesztekben, de beszédük ugyanolyan kifejező, és a figyelemtesztekben nagyobb kognitív rugalmasság jellemző rájuk, mint az egynyelvű gyermekekre.

A két helyszínen párhuzamosan folyó előadásokat a szervezők – Elena Babatsouli (Institute of Monolingual and Bilingual Speech), valamint Aris Meletiou és Dimitrios Sotiropoulos (Technical University of Crete) – kutatási témakörök szerint sorolták szekciókba (2. kép). Az előadások többsége olyan gyermeknyelvvel kapcsolatos kutatásokat ismertetett, amelyeknek keretében egy- vagy kétnyelvű gyermekek beszédének vagy nyelvi fejlődésének különböző területeit tanulmányozták.

2. kép

Előadás a B szekcióban

(Forrás: http://www.ismbs.eu/)

Az egynyelvű gyermekek beszédével kapcsolatban Marit Carolin Clausen és Anette V. Fox-Boyden a dán gyermekek fonológiai fejlődését mutatta be, míg Peggy Mok, Holly Fung és Mercy Wong a percepció és a produkció kapcsolatát vizsgálta kantoni anyanyelvű kisgyermekeknél. A keresztmetszeti kutatások mellett longitudinális kutatásokat is ismertettek. Eleftheria Geronikou és Bill Wells például görög anyanyelvű gyermekek morfológiai beszédfeldolgozását tanulmányozta 3 és 5 éves kor között. A fonológiai és a morfológiai elemek feldolgozásában szignifikáns korrelációt találtak, és a mérések között a gyermekek szignifikáns fejlődést mutattak.

A kétnyelvűségi, illetve pszicholingvisztikai területhez kapcsolódott Eleni Morfidi kutatása, amelyet a New Yorkban élő görög kisebbség körében végzett. Oral Language and Reading Abilities of English (L1) and Greek (L2) Learners című előadásában a következőkről számolt be. A vizsgált gyermekek első nyelve az angol; ezen a nyelven tanultak meg írni, olvasni az amerikai iskolában, majd ezt követően jártak görög nyelviskolába. A kutatás a 3–6. osztályos gyermekek angol (L1) és görög (L2) olvasását és spontán beszédét vizsgálta. Az eredmények szerint a beszélt nyelv szintje az L1 és az L2 esetében is hatással volt az olvasás szintjére, valamint a spontán beszéd (narratíva) minősége előre jelezte a szövegértés és a szóolvasási fluencia szintjét mindkét nyelven.

A szekciók előadói között egy magyar kutatócsoport is szerepelt. Bóna Judit, Jordanidisz Ágnes, Auszmann Anita és Bunta Ferenc közösen végzett kutatását Jordanidisz Ágnes ismertette Phonetic characteristics of filled pauses in English–Hungarian bilingual and Hungarian monolingual speech című előadásában. Az eredmények azt mutatják, hogy a kétnyelvű gyermekek magyar beszédének hezitálásai szignifikánsan eltérnek az egynyelvű magyar gyermekek hezitálásától mind az időtartamban, mind pedig a fonetikai jellemzőkben. Emellett a második leggyakoribb hezitálási típus is különbözik a két csoportnál: míg az egynyelvűeknél a nazális mássalhangzó szerepelt a második helyen, addig a kétnyelvűeknél a V + C (nazális) volt a második leggyakoribb hezitálás. Mindkét csoportnál a svászerű magánhangzó bizonyult a leggyakoribb hezitálási formának. A hezitálások fonetikai pozícióját tekintve is hasonlóság mutatkozott a két csoport között: a hezitálások közel kétharmada tapadó hezitálás volt.

A szimpózium résztvevői két poszterszekcióban ismerkedhettek meg az így bemutatott kutatásokkal (3. kép). A poszterprezentációk között is jelen voltak klinikai eseteket tanulmányozó beszédkutatások csakúgy, mint az egynyelvű és a kétnyelvű gyermekek nyelvi fejlődésének, illetve beszédének a vizsgálatai. A szerzők készségesen ismertették részletesen kutatásaikat, és a poszterek mellett lehetőség nyílt hosszabb eszmecserék lebonyolítására is.

3. kép

Poszterszekció

(Fotó: Jordanidisz Ágnes)

A 2017. évi konferencia lehetőséget jelent egy új nyelvészeti díj, a Martin J. Ball-díj adományozására. Az elismerést az az egyetemi hallgató kaphatja meg, aki a klinikai nyelvészet terén végzett legjobb kutatást hozta el a konferenciára. A díjat a prezentációk és a konferenciakötetbe elküldött tanulmányok alapján fogják odaítélni.

A szervezők 2017-ben is magas színvonalú tudományos programot állítottak össze. A tudományos tartalmat a görög vendégszeretettel, a görög konyha jellegzetes ízeivel és különböző kulturális programokkal tették még emlékezetesebbé. A szimpózium lehetőséget adott a kutatók közötti párbeszédre, nemzetközi kutatások megismerésére és továbbgondolására. A beszédkutatások hallgatása során nemcsak távoli nyelvek, hanem kultúrák, emberek is közelebb kerültek egymáshoz. A szimpózium meghaladta kitűzött célját: nemcsak a nyelvészeti területek között sikerült hidat építenie.

Jordanidisz, Ágnes: A report on the conference International Symposium on Monolingual and Bilingual Speech

A cikk letölthető pdf-formátumban, oldalszámozással.