Naptár

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Veszelszki Ágnes szerk.

Netszótár. @-tól a Zukbergnetig (Sz.Tóth László)


ELTE EÖTVÖS KIADÓ. BUDAPEST. 2012. 396 OLDAL

  

Digitális kommunikáció az iskolában – a Netszótár mint híd

 

 

A kötet szerkesztője az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Mai Magyar Nyelvi Tanszékének oktatója. Emellett a karon működő Nyelvészeti Tudományos Diákkör Kommunikáció: internet és média műhelyének vezetője, amely azzal a céllal alakult meg 2010-ben, hogy azokat a nyelvi jelenségeket vizsgálja, amelyeket a mindennapos digitális kommunikáció során alkalmaznak a felhasználók.

Netszótár sok esetben úttörő jellegűnek bizonyul, hiszen ilyen irányú vizsgálatokat korábban még nem vagy csak nagyon kevés nyelvész végzett. Ezek egyike Bódi Zoltán A világháló nyelve című, 2004-ben kiadott könyve. Az azóta eltelt nyolc évben azonban jelentős változások következtek be a digitális kommunikációban. Gondolhatunk az okostelefonok, a közösségi portálok megjelenésére vagy az internet szélesebb körű elterjedésére is, amelynek természetes következménye a nyelv bizonyos fokú változása. Ebből következően a vizsgálatok megismétlése és újabb módszerek adaptálása is szükségszerűvé vált.

A XXI. századi nyelvhasználatot nagyban befolyásolja az internet, ennek következtében angol eredetű, főként számítástechnikai szavak jelennek meg a magyar nyelvben. Míg kezdetben az SMS (Short Message Service) hatott legnagyobb mértékben, addig ma már inkább a Facebook igazán népszerű. A szavak egy része eredeti formában honosodott meg, például e-mail, like, interface, míg más kifejezéseket már magyar kiejtés szerint írunk, például kúl, láv, legugliz. Vannak olyan elnevezések is, amelyek új jelentést kaptak, például asztal, menü, cső. Sokan ezt a hatást nyelvünkre nézve károsnak tartják, ám mindez természetes velejárója egy nyelv változásának. Szavakat alkotunk, kölcsönzünk az új tárgyak, eszközök megnevezésére. (Igazán káros az lenne, ha ezen a területen egyáltalán nem születnének magyarosított szavak.)

E jelenségek nyomon követése és vizsgálata mellett a műhely fontos feladatának tekinti továbbá a modellalkotást is, azaz azt, hogy a kommunikációs folyamat (SMS-ezés, facebookozás, blogolás) során sokszor spontán módon létrehozott szavakat, rövidítéseket rendszerezze, és a magyar nyelvre vonatkozóan nyelvészeti szempontból, a külföldi szakirodalmat is felhasználva magyarázza.

Ebbe a profilba szervesen illeszkedik a 2011 januárjában meghirdetett netszópályázat, amely a digitális kommunikáció hatását volt hivatott felmérni nyelvünkben, elsősorban a szókészletre irányítva a figyelmet; a különböző informatikai kifejezések meghonosodását, magyarítását, valamint új szavak, szerkezetek keletkezését vizsgálva. A pályázókat arra kérték, hogy a beküldött szavakhoz, szószerkezetekhez írjanak két-három mondatos szócikkszerű magyarázatot és egy példamondatot. Az így létrejövő korpusz közel két évig tartó feldolgozását, rendszerezését, szótárrá szerkesztését a műhely tagjai végezték, név szerint: Balogh Andrea, Erdei Emese, Kruzslicz Tamás, Lipusz Kinga, Massányi Kinga és Németh Luca Anna. A pályázat eredményhirdetését 2011 júniusában tartották a Magyar Tudományos Akadémia Modern Filológiai Társaságának éves konferenciáján. (A pályázatról e folyóirat 2011. évi 2. számának Mozaik rovatában olvashatnak részletesebben.)

A szótárban közel kétezer szó található. Minden szócikk tartalmazza a szó kiejtésének leírását, amelyet magyarázat és egy példamondat követ. A szavak nagy része infokommunikációs neologizmus (pl. brózolheadshotsérel) vagy netspecifikus akronima (OMGLOLBTW), ezek egy része beépült a mindennapi kommunikáció során a fiatalok által használt nyelvváltozatba is. A szleng szavait viszont nem találhatjuk meg a szótárban, ezeket a szerkesztők tudatosan nem válogatták be a korpuszba. A grafikai elemek a szótárt fiatalossá, „felhasználóbaráttá” teszik.

A szavak mellett különböző nyelvészeti vonatkozású ismeretterjesztő szócikkek is megjelennek a szótárban a digitális kommunikációra vonatkozóan, tehát a szakmai közönségnek is érdemes a kötetet kézbe vennie. Olvashatunk többek között a digilektusról (a szerkesztő szóalkotása), amely speciális elnevezése az elektronikus média nyelvhasználati módozatának. Olyan sajátos tulajdonságokat felmutató nyelvváltozat, amelynek legelterjedtebb szövegműfajai: a cset, az e-mail, a blogbejegyzés, a poszt, a komment. Ezenkívül a morfémaértékű írásjelekről is képet kapunk, amelyek célja a szövegbeviteli idő csökkentése. A különböző írásjeleket így morfémák helyett használják azok helyettesítésére. Például 1@M = ’egyetem’, ahol a @ – ejtsd: et – szóelemként szerepel.

A szótár végén két hasznos függelék is helyet kapott. Az egyik a gyakoribb rövidítéseket és feloldásukat tartalmazza. A karakterszám szűkössége miatt az elektronikus kommunikáció gyakran alkalmaz rövidítéseket, ezek feloldása sokszor okoz nehézséget a digilektusban nem jártas nyelvhasználónak. Megtudhatjuk, mit jelent a sry = ’bocsánat’, az m1 = ’megy, mindegy’ vagy a BBL= ’később visszajövök’. A másik függelék a hangulatjelek (emotikonok) jelentését mutatja be. Ezek a jelek az érzelmek kifejezésére szolgálnak, árnyaltabbá teszik a szöveg mondanivalóját. Például: -.-unottság, :$ pirulás, :@ idegesség.

A szerzők emellett városi legendákat, humoros történeteket és vicceket is ismertetnek, közvetlenebb stílusúvá téve ezzel a szótárt. Megtudhatjuk például, hogy a kocsma és a Facebook között nagyfokú a hasonlóság, hiszen azon túl, hogy mindkettő függőséget okozhat, közösségi színtérként is funkcionál. Olvashatunk még Chuck Norrisról szóló vicces szófordulatokat, azaz mémeket is. Például: „Chuck Norris nem olvas könyveket, addig nézi őket, amíg maguktól elmondják, miről szólnak.”

A történetek egy része azonban azt az infokommunikációs szakadékot mutatja be, amely az utóbbi években a különböző generációk (X, Y, Z) között jött létre. Ezt jól példázza egy édesapa esete, aki egy dokumentumot keresett a lakásban. A lánya azt mondta neki, hogy az asztalon megtalálja. Ő a szobában az íróasztalon kereste a számítógépes asztal helyett. A szótár kiválóan alkalmas ennek a távolságnak a csökkentésére. Azáltal, hogy nyomtatásban is megjelent, bárki hozzájuthat, nem kell semmilyen számítástechnikai ismerettel rendelkeznie.

Az említett szakadék azonban nemcsak a családon belül jelenthet problémát, hanem az iskolában is. Gyakorló pedagógusként a jelen ismertetés írója is naponta tapasztalja a különböző internetes kifejezések nagyarányú elterjedését, sőt a kézzel írott szövegekre gyakorolt hatását is, főként a Z generációs (tehát a 2000 után született) tanulók esetében. Gondolhatunk itt a rövidítésekre például: vok, sztem, téll, vagy a neologizmusok használatára, például: blogolt, meggugliz, lájkol.

A szótár tehát kiváló eszköz lehet az iskolai oktatómunkában is, hiszen sokszor maguk a tanulók sincsenek tisztában az egyes kifejezések pontos jelentésével. Ezek egyértelműsítésének, valamint tudatos netnyelvi alkalmazóvá válásuk elősegítésének is az eszközévé válhat. Ezenkívül az anyanyelvi órákon a különböző generációk játékos feladatok segítségével tanulhatják a digilektust, valamint a netikettet, azaz az internetes viselkedés szabályrendszerét. Néhány ötlet a felhasználáshoz: interaktív táblával felszerelt teremben párosíthatnak emotikonokhoz érzéseket, akronimákhoz jelentéseket. Szerkeszthetnek mémeket irodalmi alakokkal, vagy vezethetnek a nyelvtanóráról közösen blogot, amelyet otthon mindenki kommentelhet. Hagyományos tantermi körülmények között írhatnak hangulatjelekből verset a csak írásjelekből állók mintájára, klasszikus költeményt alakíthatnak netverssé, vagy költők SMS-váltását modellezhetik megadott témában és stílusban. Szerkeszthetnek szinonimagyűjteményt is az osztályban előforduló netszlenget feltérképezve, amelyet összevethetnek a szótár adataival, így pontosítva saját helyesírási és tartalmi tudásukat, akár szóanyagot gyűjtve egy későbbi pályázathoz.

A netszótár kiválóan alkalmas mind tudományos-ismeretterjesztő, mind oktatási célokra. Bár az internet világában a szavak egy része rövid élettartamú, más része kevésbé elterjedt vagy nem ismert, a számítógépet használó nemzedékek szinkron nyelvállapotának egy szeletét azonban pontosan bemutatja. Célját megvalósítja, amely szerint ismerteti a magánjellegű elektronikus kommunikáció szakszókincsét, valamint a digitális bennszülöttek és kinnrekedtek közötti megértési nehézséget csökkenti. Kezdő lépés lehet egy úton, amelynek során a különböző generációk közelednek egymáshoz, majd fokozatosan megértik egymást. 

Sz. Tóth, László: Netdictionary. From @ to Zukbergnet 

Az írás szerzőjéről
 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2013. évi 1. szám tartalomjegyzékéhez 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–