Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Illés-Molnár Márta

Módszertani továbbképzés szórványban élőknek

 

2009 augusztusában immár 8. alkalommal rendezték meg a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar Neveléstudományi Intézetében a nyugati szórványban magyar nyelvet tanító pedagógusok módszertani továbbképzését Győrött. A szakmai programot az Oktatási és Kulturális Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának támogatásával, Kovátsné dr. habil. Németh Mária intézetigazgató asszony szakmai koordinálásával és Wurst Erzsébet, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének oktatási felelőse segítségével szervezték. A továbbképzés – amelyen hét országból (Anglia, Ausztria, Brazília, Kanada, Lengyelország, Németország, Svédország) 27 pedagógus vett részt – augusztus 24-től augusztus 29-ig tartott.

A találkozó célja, hogy olyan tanítás-módszertani, tudományos és kulturális ismeretekkel vértezze fel a jelen lévő pedagógusokat, amely tudásanyaggal gyarapodva még sikeresebben, még hatékonyabban közvetíthetik a magyar nyelvet és kultúrát a nyugati magyar szórványban. A rendezvény nem titkolt célja az is, hogy a – többnyire társadalmi munkában, elhivatottságból működő – tanároknak kikapcsolódást, felfrissülést nyújtson a következő tanévre, ezzel is elismerve munkájuk fontosságát.

A módszertani továbbképzés résztvevőinek nagy része már visszatérő vendég. Voltak azonban olyanok is, akik első alkalommal érkeztek. A nyugati diaszpóra tanárainak többsége maga is képzett szakember. Munkájukat – Ausztria kivételével, ahol a magyar mint őshonos kisebbségi nyelv elismert – a szervezett oktatási rendszeren kívül, délutáni vagy hétvégi iskolákban végzik. A tanulócsoportok nagy része nem iskolai osztálytermekben tanul, hanem a lehetőségek szerint leginkább megfelelő klubhelyiségekben, iskolajellegű berendezéssel „elvarázsolt” társalgókban, nyelviskoláktól bérelt tanulószobákban. Van, ahol az oktatás magánlakáson zajlik.

Miként a pedagógusoknak számolniuk kell a szervezett oktatás hiányzó infrastruktúrájával, úgy kell számolniuk a magyarság, a magyar műveltség közvetítésének sajátos módjaival. A magyar diaszpóra gyermekeinek nagy része vegyes házasságban született. A makrokörnyezet, sok esetben a mikrokörnyezet nyelve is az adott ország államnyelve, és természetesen ugyanez igaz az iskola, azaz az állami oktatás nyelvére is. Ezekben a tanulókban az a közös, hogy a magyar nyelv az anya- vagy az apanyelvük. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2001-es Ajánlása a nemzeti kisebbségek jogairól a bevándorlókat a speciális nyelvi, nemzetiségi kisebbségekhez sorolja (Szabómihály 2005). A diaszpórában tanító pedagógusok feladata a magyar műveltség közvetítésén túl a műveltség értékének, fontosságának a bemutatása is, hogy a diaszpóra magyar fiataljainak a magyarság élményét és eszméjét átadják, hogy a diaszpóra második, harmadik, negyedik stb. generációs, már nem bevándorló magyarjai is a speciális magyar kisebbséghez tartozzanak. Hiszen egy nemzet tagjainak mindenkori közös jegye a nyelv és a kultúra.

A hatnapos együttlét során a pedagógusok felelevenítettek, valamint újdonságként feldolgoztak számos elméleti és gyakorlati információt. Az első napon az intézetigazgató asszony bemutatta a 230 éves Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kart. A bevezető előadást követően Lampert Bálint tanársegéd vezetésével játékos formában ismerkedtek meg az egymást még nem ismerők. A csillagászat éve alkalmából Cseh János dékán a természettudomány világába vezette be a jelenlévőket, majd Vass Vilmos egyetemi docens a pedagógus kompetenciafejlesztő szerepét ábrázolta. Az első nap utolsó előadását Kiss Gábor, a Tinta Könyvkiadó igazgatója tartotta, bemutatva a kiadó kínálatát. A hétfői program a győri Vaskakas Bábszínház Metamorfózis című előadásával zárult.

A keddi nap a magyar mint idegen nyelv oktatásának a jegyében telt. Bárdos Jenő egyetemi tanár előadását követően Gedeon Márta, a Varsói Egyetem magyar nyelvi lektora módszertani ötleteit aktív csoportmunkával szemléltette. A két tannyelvű oktatás módszereit mutatta be Havasréti Béláné iskolaigazgató asszony, ezt a résztvevők gyakorlati bemutatója, a módszervásár követte. A diaszpóra magyar származású gyermekei számára a magyar nyelv semmiképpen sem idegen nyelv. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az idegen nyelvi megközelítés szükségességét. Az idegen nyelvi szemlélet ellensúlyozásaként az előadások sorában jelen volt a játékpedagógia eszköztára az anyanyelvi készségek fejlesztésében, Ritter Andrea tanársegéd tolmácsolásában.

A harmadik nap fő témája az anyanyelvi készségek köre volt. Az Anyanyelvi kompetenciák című előadásában Dőryné Zábrádi Orsolya foglalta össze az elméleti ismereteket. Ezt követően a hallgatóság kisebb csoportokban egy-egy számítógép köré gyűlt. Kovátsné Németh Mária és Lampert Bálint vezetésével megismerkedtek az Őrszavak internetes folyóirat portáljával és felépítésével. Ez a szórványban élők magyarságismereti tanítás-módszertani folyóirata. Az interaktív foglalkozást követően a résztvevők az oktatási területek szerint újabb csoportokba rendeződtek, és az anyanyelvi tanítás-tanulás módszereivel ismerkedtek az óvodai, az általános iskola alsó és felső tagozatos, valamint a középiskolai szinteken. A szerdai nap programsorozatának zárásaként Várszeginé Gáncs Erzsébet mozgatta meg a résztvevőket a magyar népzene és népdalkincs segítségével. Az elméleti bevezető után énekszóra és táncra perdült a magyart tanítók csapata. A mozgalmas napot Lengyel Ferenc ausztriai magyartanár Kányádi-estje fűszerezte.

Csütörtökön délelőtt Varga Józsefné dékánhelyettes bővítette a magyarságismeret módszertani repertoárját. A hallgatóság egy-egy híres magyar család, híres asszonyok vagy költők történetét, életútját kísérte végig Magyarország és a Kárpát-medence térképeinek segítségével. A foglalkozást Mátyás Csaba akadémikus előadása követte A klímaváltozás okairól és következményeiről címmel. A következő foglakozások a kreatív műhelyek voltak: művészetterápia Borbély Károly főiskolai docens és nyelvművelés, nyelvi játékok Unti Mária főiskolai docens vezetésével. A nap záró előadása a Borkultúra Magyarországon címet viselte. Németh Ferenc elméleti bevezetése után lehetősége nyílt a társaságnak a borkóstolásra is.

Pénteken Muhovitsné Ujvári Klára főiskolai docens a pedagógiai gyakorlatban nélkülözhetetlen pszichológiai ismereteket szedte csokorba a Pedagógiai gyakorlat és mentálhigiéné című foglalkoztató előadásában. Ezt Sántáné Gedeon Mária, a budapesti Eötvös Kollégium magyar mint idegen nyelv tanárának előadása és gyakorlati bemutatója követte A magyar mint idegen nyelv s mint anyanyelv különbségéről címmel. A nap végén Csorna Város Polgármesteri Hivatalában Turi György polgármester bemutatta a csornai térség kulturális, gazdasági jellemzőit, majd a tanártovábbképzésen részt vevők ünnepélyes keretek közt átvehették tanúsítványukat. Végül egy rövid városnéző séta következett.

A tartalmas, alaposan átgondolt és felépített továbbképzést egy Balaton-felvidéki kirándulás zárta. A kirándulásra a továbbképzés résztvevői és szervezői mint egy nagy család indultak, és töltöttek el még egy szép napot az egyhetes komoly szellemi munka után.

 

Irodalom

Őrszavak. Magyarságismereti tanítás-módszertani folyóirat szórványban élőknek. A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének negyedévenkénti online lapja. http://www.nyeomszsz.org/orszavak

Szabómihály Gizella 2005. Az emberi és a nyelvi jogokról. In: Lanstyák István – Vančoné Kremmer Ildikó (szerk.) Nyelvészetről – változatosan. Gramma Nyelvi Iroda. Dunaszerdahely. 203–232.

Illés-Molnár, Márta: Methodological training for dispersed Hungarians

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2010. 1. szám tartalomjegyzékéhez

 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–