Naptár

2023. április 27–29..

AHEA – American Hungarian Educators Association

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Salné Lengyel Mária főszerk.

Fejlesztő Pedagógia (Paksi László)

MENTOR-SZANATOR KFT. BUDAPEST. 1990–. 64 OLDAL

 

Tíz éve a pedagógia szolgálatában


A Fejlesztő Pedagógia című folyóirat 1990 szeptembere óta áll a pedagógia iránt érdeklődő olvasók rendelkezésére. A kezdeti időszaktól eltérően az utóbbi években már évi hat szám jelenik meg. A tanulmányok nem csak a gyógypedagógusoknak szólnak, jóllehet a cím ezt sugallhatja. Az írások, a bemutatott eljárások és a módszerek azonban gyakran egyformán hasznosak lehetnek a védőnők, az óvodapedagógusok, a tanítók és a szülők számára.

A kiadványban közölt írások nem csoportosulnak rendszeresen jelentkező rovatokba. Így egy-egy alkalommal sok, egymáshoz tematikailag szorosan nem kapcsolódó tanulmány kerül az érdeklődő olvasók elé. Az egyetlen rendszeresen jelentkező rész a minden számot indító főszerkesztői előszó (Iránytű), amely kedvcsinálóként összefoglalja az adott szám tartalmát. Az alábbiakban a Fejlesztő Pedagógia 20. évfolyamának írásait mutatom be.

A 2009/1. szám kivételes, legalábbis abban a tekintetben, hogy egyetlen nagy témával, a kaposvári Süketnémák Dunántúli Központi Óvodája fennállásának 50 éves évfordulójával foglalkozik. A tanulmányok három további nagyobb tematikus egység köré szerveződnek. Az első a Hallássérült kisgyermekek, óvodásaink, iskolásaink címet viseli, amelyben az óvoda történetén és munkáján kívül bepillanthatunk a Duráczy József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ hallássérült osztályainak az életébe is.

A második témakör szakszolgálatokról szóló írásai a szakmai intézmények és a szülők, valamint a család kapcsolatát, együttműködését járják körbe. A család és a szülők fontosságát hangsúlyozzák, akik jelentősen hozzájárulhatnak a szakszolgálatok munkájának eredményességéhez.

Harmadikként a Logopédia címet viselő egység a logopédiai fejlesztőtevékenység lehetőségeivel foglalkozik, valamint a fél évszázados fennállását ünneplő intézményben működő Logopédiai Szakszolgálat tevékenységének bemutatására vállalkozik. Zárásként Gyurina Éva igazgatónő ad rövid beszámolót az intézmény jelenéről.

A 2. számot a 2008 őszén a Szent Rókus Kórházban megrendezett Szavak ébredése című kongresszus előadásainak szentelik. A konferencia célja az volt, hogy a részt vevő nyelvészek, szakorvosok, logopédusok és fül-orr-gégészek megosszák egymással, valamint a nyilvánossággal kutatásaik, napi munkájuk tapasztalatait. Az elhangzott előadások alapján készült tanulmányok a beszédzavarok, a beszédfogyatékosságok és a rehabilitáció lehetőségeit elemzik. A címek ismeretében mindenki megtalálja a saját érdeklődésének megfelelő témát.

Az emberi nyelv kialakulásával kapcsolatos eltérő nézőpontokat a nyelvpatológia újabb eredményeinek fényében értékeli Kas Bence nyelvész-logopédus A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: Hogyan utalnak a zavarok az eredetre? című írásában. A művészetterápia jelentőségét hangsúlyozza Zeng az ének, zeng a szó címmel Szaffner Gyula és Balás Eszter mesterlogopédus. A különböző beszédzavarok terápiájáról ugyancsak logopédusok írásait olvashatjuk.

A Fejlesztő Pedagógia tavalyi 3. száma szintén érdekes tanulmányokat tartogatott az olvasóknak. Lukács Szandra, Rosta Katalin és Schuchné Rumpli Henriette az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ munkatársai a speciális óvodai projektmunka alkalmazásának lehetőségeit tárgyalják, bemutatva a sajátos nevelési igényű gyermekeknél alkalmazott projektmunka komplexitását.

Kiemelendő Szécsényi István PhD-hallgató A közösség szerepe az egyén szocializációjában című írása, amelyben a nevelés és a szocializáció különbözőségét, a közösségben betöltött szerepét vizsgálja. Kiemelten foglalkozik tanulmányában az osztályfőnök szerepével mint az egyén szocializációjának jelentős befolyásolójával.

A 4. számban több szerző taglalja az érzelmek, a szeretet és a motiváció pozitív hatásait. Ez a szám a 90 éves B. Méhes Vera köszöntésével indul, aki a Montessori-pedagógia magyarországi elterjesztésében és megismertetésében vállalt jelentős szerepet. Molnár Dalma pszichológia szakos hallgató a diszlexiás gyerekek vizuális téri képességeit kutatta. Megállapította, hogy a vizuális információ feldolgozása a diszlexiás gyerekek esetében több időt igényel, mint a kontrollcsoport tagjainál. A diszlexiásoknál a meglévő gyengébb téri észlelést speciális terápiákkal lehet fejleszteni, amelyben kiemelt szerepe van a diszlexia korai felismerésének, valamint a speciális fejlesztések időben történő megkezdésének.

A nyelvész Laczkó Mária a hallássérült középiskolások beszédészlelését és beszédmegértését elemzi. Eredményei megerősítik azt a tapasztalatot, hogy a hallássérült középiskolások anyanyelvi és idegen nyelvi oktatása nehézségeket jelent. Megoldásként felhívja az olvasók figyelmét a jelnyelvi oktatás létjogosultságára.

Herczog Csilla PhD-hallgató a 14–18 éves korosztály médiaműveltségének háttérvizsgálatát tűzte ki célul A médiaoktatás közoktatási gyakorlatának vizsgálata című tanulmányában. Eredményei azt mutatják, hogy a mozgókép és a médiaismeret tantárgy eljutott arra a szintre, ahol a tudásátadás már nem tekinthető egyirányú folyamatnak, illetve nem az elmélet uralja a tanórákat.

A 20. évfolyam 5. számának első írása a 20 éves évfordulóját ünneplő Magyar Speciális Olimpiai Szövetség előtt tiszteleg. A Speciális Olimpiai Szövetség létrejöttét ünneplők mosolya „szélesebb volt, mint a Mississippi” – jelzi a címben is Rapai Nándor.

Sasné Szűcs Emese gyógypedagógus Maria Montessori pedagógiájával igyekszik bemutatni a fogékony periódusok jellemzőinek alkalmazhatóságát a fejlesztő pedagógiában. Dolgozatában arra a következtetésre jut, hogy Montessori pedagógiája a fejlesztő pedagógiával jól összeegyeztethető, az alkalmazó tanároknak pedagógiai alapot, a módszerek és az eszközök széles választékát biztosítja.

A nemi szerepek megjelenítése és értelmezése a 14–18 évesek médiaszövegeiben címmel folytatja médiaműveltség-vizsgálatát Herczog Csilla. Kutatása igazolja, hogy a középiskolások erős médiabefolyás alatt állnak. Ám az is jellemző rájuk, hogy egyáltalán nem ismernek magyar filmeket és magyar színészeket.

Kiemelendő Varga-Ormos Vera tanárnő írása is, aki a tanórán kívüli foglalkozásokon kísérelte meg a fogyatékos tanulók integrálását. Sakkozzunk! című írásában arról számol be, hogy miként sikerült enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal megszerettetni a sakkot és így szerezve élményeket fejleszteni a személyiségüket.

A 20. évfolyam írásait áttekintve elmondhatjuk, hogy a Fejlesztő Pedagógia szakmai folyóirat nevéhez méltóan a széles nyilvánosság elé tárja a fejlesztő pedagógia területén születő új eredményeket, rávilágít a mindennapok problémáira, így a pedagógia, a neveléstudomány iránt érdeklődők széles köre haszonnal forgathatja a megjelenő lapszámokat. A folyóirat értékei közé tartozik az is, hogy folyamatos publikálási lehetőséget biztosít a szakembereknek, az egyetemi és a főiskolai oktatóknak, de helyet kapnak a lap hasábjain tehetséges PhD-hallgatók írásai is.

 

Paksi, László: Ten years in the service of pedagogy. Developing Pedagogy

 

 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2010. 1. szám tartalomjegyzékéhez

 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–