Naptár

2024. április 1519..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. május 3..

A magyar nyelv hete

Tovább...

N. Császi Ildikó

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztéséhez

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább az olvasás jelentőségének csökkenéséről beszélnek. Mai civilizációnk elképzelhetetlen az írás és az olvasás képessége nélkül. A tudástranszfer képességének fejlesztésekor arra a célra kell helyeznünk a hangsúlyt, hogy az iskola betöltse alapvető feladatát. Fontos, hogy a tanulók a mindennapi életben alkalmazható tudással kerüljenek ki az iskolákból. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel, amelyekkel a munkaerőpiacon megfelelnek a követelményeknek, s amelyekkel képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra. A szövegértés egyéni fejlesztéséhez fel kell tárnunk a megértési deficiteket, a megértési elakadás típusait és helyeit. Ezeket a területeket csak úgy tudjuk fejleszteni, ha a részképességek fejlesztésével foglalkozunk, ezeket pedig fokozatosan kapcsoljuk egymáshoz. A tanulmány olyan gyakorlatsorokat mutat be, amelyek ezeknek a részképességeknek a fejlesztésével foglalkoznak, és mindig egy-egy kiemelendő fejlesztési területet céloznak meg.

Az utóbbi évtizedekben egyre inkább az olvasás jelentőségének csökkenéséről, a képi kommunikáció eluralkodásáról beszélnek. A társadalmak működése és fejlődése s benne az egyének boldogulása, sikeressége azonban továbbra is az írásbeliséghez köthető. Mai civilizációnk elképzelhetetlen az írásbeliség és az olvasás képessége nélkül, ez a képesség létszükségletté vált az egyén társadalmi beilleszkedésében. Ha ez a folyamat megreked, az olvasási képességgel nem rendelkező társadalmi réteg a szubkultúrába szorul.

Tagadhatatlan, hogy a képi kommunikációnak megnőtt a szerepe a mindennapjainkban, főként a szórakoztatásban, a véleményformálásban, valamint az absztrakt verbális kommunikáció segítésében. A tudástranszfer képességének fejlesztésekor arra kell helyeznünk a hangsúlyt, hogy az iskola betöltse alapvető feladatát: a tanulók a mindennapi életben alkalmazható tudással kerüljenek ki az életbe, rendelkezzenek azokkal a képességekkel, amelyek megfelelnek a munkaerő-piaci követelményeknek, és amelyekkel képesek lesznek az élethosszig tartó tanulásra (Sejtes 2006). „Napjainkban felértékelődik a formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben, amikor a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé” (NAT 2007).

Ehhez az új Nemzeti alaptantervben (2007) a kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományi és technológiai műveltség, infokommunikációs, személyközi és állampolgári kompetencia, valamint a kulturális tudatosság kompetenciája) fejlesztése került a középpontba. Az anyanyelvi kompetencia fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti. Az alapkészségek, a képességek kifejlődése – amelyek a kompetenciákat megalapozzák – többéves folyamat eredménye, és egyénenként is nagy eltérést mutathat. Az anyanyelvi kompetenciák erősítésekor ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az elektronikus világháló használatának elterjedésekor egy újfajta olvasási mód jelent meg, amely eltörli a szövegek világos határait, és felszámolja lineáris jellegüket. A nyomtatott könyv eddig lényegében a lineáris egymásutániságra épülő olvasási módot tette általánossá.

A szövegértés fogalmát már sokféle elméleti és gyakorlati tanulmány meghatározta (A. Jászó 2003; Gósy 2008; Horváth; Laczkó 2007, 2008; Tóth 2006.). Ezek alapján a szövegértést általánosan a szövegbe kódolt üzenet rekonstruálásaként határozhatjuk meg. A szövegértés megvalósulhat olvasással vagy hallott szöveg befogásával. Mindkettő olyan folyamat, amelyet a diáknak el kell sajátítania, azaz meg kell tanulnia. A szövegértés fejlesztésének igénye ma minden szövegtípust érint, és magában foglalja a kritikai és a kreatív olvasás képességének fejlesztését, beleértve a valós és a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását is.

A szövegértés tanításának meghatározó összetevője a szöveg jelentéstani, valamint logikai struktúrájának és e struktúra formalizálható elemeinek felfedeztetése és tudatosítása. Az olvasásmegértéssel foglakozó korszerű szakirodalom egybehangzóan állítja, hogy a feladat nem egyszerűen az algoritmizált képességfejlesztés (megértési probléma kiemelése, részkompetencia fejlesztése, pl. ok-okozat, összehasonlítás-megkülönböztetés, általánosítás és alátámasztó részletek stb.). Ehelyett az olvasási stratégiák kialakítására kell törekedni, amelybe beletartozik a stratégiaválasztás képessége és más hasonló metakognitív és önreflexív tudások és kompetenciák is (vö. [1]).

A szövegértés egyéni fejlesztéséhez fel kell tárni a megértési deficiteket, a megértési elakadás típusait, helyeit. A szómegértési deficitek közé sorolhatjuk a szóolvasási nehézségből adódó megértési elakadást, amikor a hosszú szó kibetűzése elvonja az energiát a jelentésteremtéstől. A szókincsismeret vagy az adott világdarabra vonatkozó háttérismeret hiányából is fakadhat megértési deficit. Előfordul, hogy az ismeretlen szót azért nem érti a diák, mert a kontextusból való következtetés képességével nem rendelkezik. De az is lehetséges, hogy a kontextus annyi ismeretlen elemet tartalmaz, hogy az ismert és az ismeretlen elemek aránya gátolja a szójelentés kikövetkeztetését.

Amikor a hosszabb szerkezetek, mondatok nem állnak össze a lassú olvasás miatt, a kellő olvasástempó hiányából adódik a szintagma- és a mondatértési deficit. Ugyanide vezethet az a jelenség, amikor a diák a bonyolult birtokos szerkezeteket és igeneves bővítményeket nem képes megérteni, valamint a szó vagy szócsoport mondattani funkcióját, beágyazottságát nem ismeri fel, és így jön létre a megértési deficit. A többszörösen összetett – több alá- és mellérendelt mondatból álló – mondatok szintén nagy nehézséget jelentenek a diákok számára.

A szöveg szavai közötti logikai-jelentéstani hierarchia (egy csoportba tartozás, fölé- és alárendelés, nem- és fajfogalom stb.) fel nem ismerése, a hibás általánosítás, az ok-okozati viszonyok felcserélése jelentéstani problémákból adódó megértési elakadásokhoz vezet, és ez okozza a megértési deficitet. A tudáskeret, a világismeret hiányából fakadó megismerési deficit globálisan nem az egyes szavak meg nem értésében mutatkozik, hanem a séma ismeretének hiányát mutatja.

Ezeket a területeket csak úgy tudjuk fejleszteni, ha nem teljes szövegek megértését gyakoroltatjuk, hanem részképességek fejlesztésével foglalkozunk, majd ezeket fokozatosan kapcsoljuk egymáshoz.

A következőkben olyan gyakorlatsort mutatunk be, amely ezeknek a részképességeknek a fejlesztésével foglalkozik, és mindig egy-egy kiemelendő fejlesztési területet céloz meg.

Szövegértési gyakorlatok a 9–12. évfolyam számára

1. óra

Téma: Szövegértés: tények-következtetések, ok-okozat

1. Jóslás

a) Próbáld megjósolni, mit jelentenek a következő szavak: umiak, habánok, pákász, rabiátus, epifita! Javaslataidat jegyezd le a táblázatba, és magyarázd meg röviden őket!

b) A következő feladatban öt csoportban fogtok dolgozni. Olvassátok el az alábbi szövegrészletet, és próbáljátok meg kitalálni a szövegből, hogy mit jelentenek a kiemelt kifejezések!

1. A vízben lévő négy rozmár hirtelen, felemelt fejjel, előreszegzett agyarral, egyenesen megindul Slwooko csónakja felé. Be kell indítani a motort, s dicstelenül megfutamodni. Tisztában vagyunk a rozmárok taktikájával: agyarukat rendszerint beakasztják az umiak oldalába, és egyszerre rántanak rajta. Ezt már nem bírják ki a bőrrel borított csónakok. A négy rozmár együttes támadása esetén nincs menekvés: az umiak darabokra szakadna, és az utasai a jeges vízben találnák magukat.

2. A habánok protestánsokhoz híven zárt, szigorú közösségi rendben éltek. Tagjaik egy-egy mesterségre specializálódtak. Svájcból Ausztrián, Morvaföldön keresztül települtek hazánkba a XVI. században azok, akiket Rákóczi György hívott felvidéki és erdélyi birtokaira, és megígérte nekik, hogy szabadon élhetnek, szabadon gyakorolhatják a vallásukat. Olyan árukat termeltek, amelyeket a jobbágyok, a parasztok, a helyi iparosok nem tudtak előállítani. Magas színvonalú kerámiaismeretük nagy hatással volt a magyar fazekasságra, megalapozta a hazai kerámia- és üvegipart.

3. A pákász az egykori bihari rétségnek, mocsárvilágnak ura és őslakója eltűnt, elfogyott, mint lecsapolás után a rét, a láp. Az egykori nádrengetegek, ingoványok, kutak, zsombékok helyén ma eke túrja a tőzeges, kövér termőtalajt. Az eke vasa néha döccen egyet. Beleütődik valami cövek, karó föld alatti maradványába, talán a pákászkunyhó mesteroszlopába, amely azt a sátorszerű, csúcsos nádalkotmányt támasztotta. A pákász talán végső alakja volt az igazi ősi magyarságnak; hírmondója annak az életnek, amelyet a magyarság halászó törzsei egykoron a Kaszpi-tenger halászóhelyein folytattak. A pákász egész életét télen-nyáron a rétségben töltötte. Még a dohány és a puskapor sem hozta lakott helyre.

4. Rózsa Sándor a leghíresebb képviselője a magyar betyárvilágnak. Mondhatnánk ő volt a betyárkirály. 1813-ban született a szegedi Alsóvárosban. Azt mondják, születésének körülményei sem voltak mindennapiak. Éppen vihar tombolt, ezért neki is rabiátus természete lett. Már születésekor olyan erős volt, hogy kirúgta magát a pólyából.

5. Az orchideák igazi hazája a trópusi és a szubtrópusi területeken van. A trópusok buja vegetációja, a természet felgyorsult ritmusa, a létért folyó küzdelem itt felkényszerítette őket a fák lombkoronájába. Magasra nőtt fák ágain az éltető napfényhez közel élő, úgynevezett epifita növényekké váltak, de a közhiedelemmel ellentétben nem élősködők. Az orchideák elszakadtak a talajtól, így különleges módszereket kell alkalmazniuk vízháztartásuk és tápanyag-gazdálkodásuk megoldására. Szinte a levegőből élnek, kevéssel is beérik, és sok mindent képesek elviselni. Ehhez az életmódhoz igazodott a szaporodásuk is.

2. Jelentéspontosítás

Keresd ki a szósorból, hogy az alábbi mondatokban található azonos szavak melyik jelentést tartalmazzák! Írd a mondat után!

a) Sokan idős korukra saját házukban is úgy érzik magukat, mint egy kivert kutya.

b) Nem estem a fejemre, nem vagyok a főnök kutyája.

c) A politikusokat sokan nagy kutyáknak tartják.

d) Egyre többen tartanak kutyát a városokban, panellakásokban, emiatt egyre több piszok van az utcákon, tereken.

e) A kutya se törődik a települések határában található rengeteg szeméttel.

f) A megbeszélésen szinte csak veszett kutyákat láthattunk.

g) Ennél kutyább munkát még sohasem kaptam.

h) Kutya világ lesz itt, ha ez bekövetkezik.

j) Kutya kötelessége lesz bemenni hozzá és bocsánatot kérni.

k) Kutya nehéz feladatot kaptam holnapra.

kiszolgáltatott, háziállat, kötekedő, ravasz, senki, gyalázatos, nehéz, szörnyen, elháríthatatlan, otthontalan

3. Keresd a tényeket!

Jól tudjuk, hogy növényekkel is gyógyíthatók betegségek. Keresd ki és húzd alá a következő szövegből azokat a tényeket, amelyekkel ezt igazolni tudod!

A szem egyik betegsége: az árpa. Gyógyítására jó szolgálatot tett a meleg székfűteás borogatás, napi 3-4 alkalommal, amelyet addig ismételtek, míg az árpa ki nem fakadt. Ha fájt, könnyezett a szemünk, mezei árvácska teájával mosogattuk. Bármilyen szembetegségre jó gyógymódnak számított a kamillás borogatás.

Sokszor használt gyógymód volt a következő: a szőlő metszésekor a venyige végein gyöngyöző nedvet kis edénybe gyűjtötték, ebből csepegtettek a beteg szembe.

Búzavirágsziromból forrázással teát készítettek, ezzel mosogatták a szemet, éjszakára a gyolcsba tett szirmokat rákötötték a szemre, ez gyors gyógyulást hozott.

A szem fehérjének véres pirosságát reszelt krumplival gyógyították. Gyolcsba kötött reszelt krumplit kötöttek a szemre, és ez nagyon hatásos volt.

A begyulladt szemnek a kapormagos borogatás is jót tett. A kapormagot mozsárban megtörték, leforrázták, és ezzel napi 3-4 alkalommal lemosták a szemet. Egy hét alatt gyógyulást lehetett elérni.

4. Milyen tényekből általánosítunk?

A következő feladatot ismét öt csoportban oldjátok meg! Gyűjtsetek tényeket, kijelentéseket, amelyek alapján megfogalmazhatók a következő általánosítások!

a) Télen jól el lehet tölteni az időt a szabadban.

b) Az iskolai büfében sok mindent lehet vásárolni.

c) A szüreti bál jó mulatság.

d) Télen az utakon mindenki óvatosan közlekedik.

e) Az élsportolók kimagasló eredményeik eléréséért sok áldozatot hoznak.

5. Következtess!

Jelöld meg a helyes következtetés betűjelét az alábbi szövegrészletek elolvasása után!

a) Zsófi megigazítja a vázát és a gyertyatartót a polcon, letörli az asztalt. A vázába virágot tesz, helyükre tolja a székeket. Közben többször az órára néz. Most már kivehetem a salátát a hűtőből – gondolja.

1. Zsófi szeret rendet csinálni.

2. Fél, hogy a saláta megfagy a hűtőben.

3. Zsófi vendégeket vár.

b) A konyhából éles csörömpölés hallatszik. A gyerekek izgatottan suttognak. Hamarosan csapódott a szeméttartó fedele.

1. A gyerekek meglepetést készítenek.

2. A gyerekek összetörtek valamit.

3. A konyha zajos hely.

c) A képviselők lassan elfoglalják a helyüket, a terem elcsendesedik. A soros házelnök leül, ellenőrzi a szavazógép működését, átnézi a hozzászólásra jelentkezők névsorát, majd a csengőhöz nyúl.

1. A házelnök kíváncsi valamire.

2. A képviselők és az elnök beszélgetni akarnak.

3. Hamarosan megkezdődik a parlamenti ülés.

6. Ok-okozat

a) Keresd az okát!

1. Okozat: Aznap este nem ízlett a vacsora. A leckémet sem csináltam meg.

Ok: ....................................................................................................................

2. Okozat: Az erdei ibolya hosszú szárú, fakó virág.

Ok: ....................................................................................................................

3. Okozat: A fiú vergődött az ágyában.

Ok: ....................................................................................................................

4. A párás erdőben meleg lett.

Ok: ....................................................................................................................

b) Hasonlítsátok össze a megoldásaitokat! Figyeljétek meg, van-e eltérés az okok között! Állapítsátok meg, hogy melyik mondatoknál találtatok eltérést, és fogalmazzátok meg, mi lehet ennek az oka!

...................................................................................................................................

c) Írj okozatot a következő okokhoz!

1. Évszázadok óta nagy a kereslet a trópusi faféleségek iránt.

...............................................................................................................................

2. A természeti csapások (viharok, hurrikánok) megnehezítik a kőolaj kitermelését.

...............................................................................................................................

3. Rendkívül átgondolatlanul és pazarlóan bánunk természeti kincseinkkel.

...............................................................................................................................

4. Az elmúlt 30 évben 40%-kal csökkent a szárazföldi, édesvízi és tengeri fajok állománya.

...............................................................................................................................

d) Hasonlítsátok össze a megoldásaitokat! Figyeljétek meg, hogy van-e eltérés az okozatok között, majd fogalmazzátok meg, hogy mi lehet ennek az oka!

...................................................................................................................................

7. Házi feladat [A házi feladat itt tölthető le.]

2. óra

Téma: Szövegértés – mikro- és makroszerkezeti elemzések

8. Fogalommagyarázat

Készíts pókhálóábrát azokból a szavakból vagy kifejezésekből, amelyek a következő szóról eszedbe jutnak!

9. Az általánosítás

A gondolkodás alapvető művelete az általánosítás. Ahhoz, hogy a szövegeket helyesen értelmezzük, megfelelően kell általánosítanunk. Állapítsd meg, hogy az alábbi tények alapján melyik általánosítás igaz! Karikázd be a megfelelő betűjelet!

a) A juhászkutyák segítenek a csorda, a nyáj, a gulya terelésében, őrzésében.

A német juhászkutya, a bokszer, a doberman, a dog őrző-védő kutyák.

Az újfundlandi a tengeren, a bernáthegyi a havas hegyekben ment emberéletet.

1. A kutya hasznos az ember számára.

2. Egyik kutyafajta okosabb a másiknál.

3. Az ember úgy tanította, idomította a különböző kutyafajokat, hogy egyes tulajdonságaikat tökéletesítette, más tulajdonságaikat pedig elsorvasztotta.

b) A legtöbb helyen villanyvilágítást használnak.

Az áram hatalmas gépeket, berendezéseket képes működtetni.

Villanytűzhelyen jól lehet sütni-főzni.

Újabban autókat is próbálnak árammal üzemeltetni a magas benzinárak miatt.

Elektromos kezeléssel ízületi betegségeket gyógyítanak.

1. Az áramot sok mindenre lehet használni.

2. Az áram veszélyes is lehet.

3. Az áram sokféle gépet működtet.

c) A lakás berendezésekor fontos a növények elhelyezése. Igen alkalmas erre az ablakpárkány, itt a legfényigényesebb és kisebb méretű növények kaphatnak helyet. Az ablak melletti polcra vagy asztalkára nagyobb virágtálat tegyünk, amelybe többféle virágot ültethetünk. Ha nagyobb a hely, helyezzünk virágállványt az ablak közelébe. Néhány növényfajta nagyszerűen érzi magát a világos fürdőszobában is.

1. A lakásban sok növény van.

2. Virágot ültethetünk cserépbe vagy nagyobb tálba.

3. A növényeket a fény közelében kell elhelyezni.

d) A hévízi, a parádi, a harkányi és a budapesti gyógyfürdők vize is a mélyből jön, és értéküket azok a mélyben feloldott anyagok adják, amelyeket a forrás vize hoz magával a felszínre. A víz persze nemcsak a Föld belső melegét, hanem a kőzetekből kioldott jódot, bóraxot, ammóniát és sok egyéb, a vegyiparban fontos anyagot is magával hozza, amikor feltör a mélyből. Szinte úgy dolgozik, mint valami fáradhatatlan bányász. Az anyagok többségét az ember egyébként csak nehéz körülmények között szerezhetné meg.

1. A víz melegen tör a felszínre.

2. A gyógyvizek értékét a mélyben feloldott anyagok adják.

3. A bányászok vizet használnak az ásványi anyagok felszínre hozatalakor.

10. Keresd az általános gondolatot!

A következő feladat elvégzésekor öt csoportban fogunk dolgozni. Fogalmazd meg, milyen általánosítást vonhatsz le a következő megállapításokból!

a) Az A-vitamin hiánya különböző bőrbetegséget, látászavart idéz elő.

A C-vitamin hiánya legyengíti a szervezetet.

A D-vitamin hiánya a csontok növekedésében okoz zavart.