Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny
Az Amerikai Magyar Iskolák Tanáregyesületének hagyományait folytatva az Arany János Magyar Iskola, az American Hungarian Collegium és Magyarország New York-i Főkonzulátusa 2014. június 14-én rendezte meg az Amerikai Magyar Iskolák Találkozóját (= AMIT). A konferencia előtt egy héttel a szervezők, az előadók és a résztvevők közül többen aktívan közreműködtek a június 7-i New Brunswick-i Magyar Fesztivál gazdag programjának az összeállításában és megrendezésében is.
1. ábra
Pillanatkép a június 7-i New Brunswick-i Magyar Fesztiválról
A fesztiválprogramot követően az Észak-Amerikában élő magyar iskolák képviselői június 14-én találkoztak ismét New Yorkban. A rendezvénynek a New York-i Főkonzulátus adott otthont, a szakmai előadásokon és a hagyományőrző kulturális programokon 13 amerikai egyesült államokbeli és egy kanadai magyar iskola képviselői vettek részt. A konferencia megrendezését a Balassi Intézet is támogatta. A részletes program és az előadások letölthetők a konferencia saját honlapjáról (1).
A konferenciát a Himnusz eléneklése után Dán Károly főkonzul nyitotta meg, kedves szavakkal köszöntötte a megjelenteket, és kiemelte a konferencia értékőrző és közösségformáló szerepét. Ezután Romsics Gergely, a Balassi Intézet New York-i igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A megnyitó végén bemutatkoztak a főszervezők: Kerekes Judit (egyetemi docens a New York Városi Egyetemen, cserkésztiszt), Petreczky Katalin (a New York-i Arany János Magyar Iskola igazgatója) és Lukács Attila (matematikatanár, a New York-i „Math is Math” oktatási központ alapítója), összefoglalták a konferencia céljait, beszéltek jövőbeli terveikről, majd részletesen ismertették a felnőtteknek és a gyermekeknek szóló konferenciaprogramot.
2. ábra
Dán Károly főkonzul köszöntője a 2014. évi AMIT-konferencián
A délelőtti szakmai programot két plenáris előadás nyitotta meg. Marshall Tamás (iskolaigazgató New Jersey-ben, cserkészvezető tiszt) Magyar iskola vagy magyarul iskola című előadásában összefoglalta az amerikai magyar iskolák nevelési céljait, pedagógiai elveit, kiemelve, hogy nem pusztán a magyar nyelvet tanítják a gyermekeknek, hanem a magyarság kultúráját is. Színes előadását egy bemutató filmmel zárta, amelyben Amerikában élő magyar emberek vallottak arról, hogy mit jelent számukra a magyarságuk. A következő plenáris előadást a Magyarországról meghívott Antalné Szabó Ágnes (az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense, a Szakmódszertani Központ vezetője) tartotta A helyesírás játékos tanítása címmel. Szakmódszertani előadásában összefoglalta a helyesírás tanításának pedagógiai elveit és módszereit, majd olyan interaktív, kooperatív gyakorlatokat mutatott be, amelyek az amerikai magyar iskolákban is alkalmazhatók a helyesírás játékos tanítására. A fejlesztő gyakorlatok között helyesírási témájú tanulás-módszertani, szövegértési és szövegalkotási feladatok egyaránt szerepeltek.
3. ábra
Antalné Szabó Ágnes plenáris előadása a helyesírás tanításáról
A plenáris előadásokat műhelyfoglalkozások követték három párhuzamos szekcióban. Az első szekciót Marshall Tamás érdekes módszertani előadása nyitotta meg Mennyiség és minőség. Tanítsuk meg gyermekeinket részletesebben fogalmazni! címmel. Az előadó konkrét gyakorlati technikákat mutatott be a résztvevő pedagógusoknak arról, hogyan tanítsák meg a diákokat arra, hogy személyesebben és részletesebben írják le az élményeiket. Papp Erika (a New York-i Arany János Magyar Iskola óvónője) Mikor a tárgyak új életre kelnek című előadásában olyan készségfejlesztő gyakorlatokat ajánlott a jelenlevőknek, amelyek során a gyermekek a hulladékot újrahasznosítva különféle tárgyakat készíthetnek. Ezek segítségével fejlődik kreativitásuk, erősödik alkotókedvük és önbizalmuk, formálódik természettudatos szemléletük.
4. ábra
Marshall Tamás szekció-előadása a szövegalkotás fejlesztéséről
A második szekciót Kerekes Judit Interaktív drámapedagógia című előadása nyitotta meg. Az előadás első felében értelmezte az interaktív drámapedagógia fogalmát, majd a résztvevők kipróbálhattak egy olyan komplex kompetenciafejlesztő, interaktív gyakorlatsort, amely a Szent Anna-tó legendájához kapcsolódott. A szekció második előadója, Miller-Ferjentsik Viola (New York-i szociálpedagógus) SzóKiMondóka: Nyelvi és kulturális készségfejlesztő játék kisgyereknek – a szülő részvételével címmel olyan játékos anyanyelvfejlesztő gyakorlatokat kínált, amelyek nem csupán a gyermekek nyelvi készségeit, hanem ritmusérzéküket és hallásukat is fejlesztik. Bemutatta, hogyan lehet örömforrás a közös játék és a közös tanulás a gyermek és a szülő számára egyaránt.
5. ábra
Kerekes Judit drámapedagógiai szekció-előadása
A harmadik szekció első előadását a Kanadából érkezett Velki Magdolna (a montreali Kanadai Magyar Műhely vezetője) tartotta Szintfelmérés a kiscsoportban címmel. Előadásában egy kidolgozott gyakorlatsort mutatott be a gyermekek beszéd-, olvasás- és íráskészségének a mérésére. A következő előadó, Nagy Ildikó (New York-i néptánccsoport-vezető és hagyományőrző) hangulatos gyakorlati foglalkozást tartott Néptáncoktatás és hagyományőrzés az iskolában címmel. Ennek során a résztvevők meghívott táncosok közreműködésével maguk is átélték a néptánctanítás és -tanulás élményét, örömét.
A konzulátuson főzött magyaros ebéd után a konferencia a magyar iskolák bemutatkozásával folytatódott. E bemutatók során az előadók megfogalmazták, hogy az amerikai magyar iskolák célja a térségükben élő magyar származású gyermekeknek, családoknak olyan programokat kínálni, amelyek segítenek megőrizni a magyar nyelvet és hagyományokat, valamint a magyar kultúrát. A következő magyar iskolák mutatták be egész éves pedagógiai munkájukat, hagyományos programjaikat és az ott tanuló gyermekcsoportokat – részben maguk készítette posztereken és dokumentumfilmekben, részben előadásokon:
– Arany János Magyar Iskola, New York;
– Magyar Ház, San Diego;
– Fairfield Magyar Iskola, Connecticut;
– Csík Hágó Magyar Iskola és Óvoda, Chicago;
– MISI Magyar Iskola, Minnesota;
– Széchenyi Magyar Iskola, New Brunswick;
– Aprókfalva Iskola, New Brunswick;
– Szent István Magyar Iskola, Passaic;
– Vasárnapi Iskola, Miami;
– Magyar Iskola, Cleveland;
– Boskola Bartók Béla Bostoni Magyar Iskola és Óvoda, Boston;
– Kanadai Magyar Műhely, Montreal;
– Kőrösi Csoma Sándor Új Magyar Oktatás, Passaic;
– Washingtoni Magyar Iskola, Washington DC.
6. ábra
A Boskola, a Bostoni Magyar Iskola posztere
Az iskolák bemutatkozását Fischer Viktor (nyugalmazott középiskolai matematikatanár, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli elnöke) plenáris előadása követte. A verstanulás szerepe a személyiségformálásban című előadásában beszámolt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség New York-i körzeti szavalóversenyéről, amelyen 36 nyertes cserkész egy-egy választott és egy kötelező verset adott elő. Az előadást Kapos Nina kiváló szavalata és egy filmbemutató is gazdagította, majd Kalán Bence, New York-i cserkész népdalcsokrot adott elő hegedűn. A másik délutáni plenáris előadó Velki Magdolna volt: Mit? Kinek? Hogyan? (nyelvtanítás nyelvismereti szintek szerint) című előadásában a magyar mint idegen nyelv tanításának problémáit, nehézségeit taglalta.
7. ábra
Velki Magdolna plenáris előadása a magyar mint idegen nyelv tanításáról
Kora délután szekcióprogrammal folytatódott a konferencia. Dömötör Gábor, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Intéző Bizottságának elnöke a szövetség szakmai programját, vizsgarendszerét és új taneszközeit ismertette A Külföldi Magyar Cserkészszövetség magyarságismereti rendszere című előadásában. Beszámolt arról, hogy a cserkészvezetők felkészülését egy olyan komplex tananyagcsomaggal segítik, amely a magyar nyelv és irodalom, a magyar történelem, a néprajz és a földrajz témakörében kínál fejlesztő tananyagokat. Ezután Fogarassy Miklós (orvos Middletownból, körzeti cserkészparancsok) és Tóth Ildikó (a bostoni Boskola tanára) A Kodály zenetanítási módszer öröme címmel tartottak izgalmas szekció-előadást. Felidézték az 1920-as években elkezdődött és 20 évvel ezelőtt újraindult Kodály-hétvégék értékőrző hagyományát és programját. A szekció zárásaként Boonené Görög Yvette (a Washingtoni Magyar Iskola igazgatója) A külföldön működő Magyar Iskola tananyagának összeállítása címmel adott ötleteket a jelen levő pedagógusoknak a különféle készségek fejlesztéséhez.
A délutáni program másik szekciójának első előadója Magyarországról Maklári Kis Tünde (a tatabányai Kincskereső Alapítványi Általános Iskola alapító pedagógusa) volt. Differenciált oktatás mint hatékony tanítási módszer című előadásában bemutatta, hogyan találják meg iskolájukban az egyedi utat minden gyermekhez. A következő előadó, Göndör Éva (a New Brunswick-i Széchenyi Magyar Iskola óvónője) lelkes előadásából a jelenlevők egy speciális, kommunikációs fejlesztő módszert ismerhettek meg, amely óvodások és kisiskolások körében egyaránt eredménnyel alkalmazható. Fekete Anna (New York-i klinikai szakpszichológus) Életünk ára – családi rendszerek, transzgenerációs hatások, a családi lélek című előadásában szemléletesen bizonyította, hogy kapcsolataink életünk integrált részét képezik, és problémáink megértésében hatékonyan segítenek azok a kommunikációs mintázatok és rendszerek, amelyek között élünk.
8. ábra
Göndör Éva szekció-előadása egy kommunikációs fejlesztő módszerről
A harmadik szekciót Gyovai Krisztina (New York-i néptánctanár) Kézműves műhely című foglalkozása nyitotta meg. Az előadó mintát adott a résztvevőknek arra, hogyan lehet kreatívan és élményközpontúan népművészeti alkotásokat készíteni a gyerekekkel. Ezt követően Petreczky Katalin vezetésével a magyar iskolák igazgatói megosztották egymással iskolavezetési tapasztalataikat, és bemutatták bevált gyakorlataikat.
A plenáris előadásokkal és szekcióműhelyekkel párhuzamosan színes gyermekprogramok is zajlottak egész nap. Ezeknek hármas céljuk volt: egyrészt az előadók és a résztvevők gyermekeinek foglalkoztatása, másrészt élőben modellt nyújtani a gyermekek sokoldalú készségfejlesztésére, továbbá lehetőséget biztosítani a Kőrösi Csoma Sándor Program fiatal magyarországi résztvevői számára tudásuk kamatoztatására. A gyermekeknek szóló népi játékokat, változatos kézműves-foglalkozásokat és kommunikációs gyakorlatokat Nagy Szilvia, Biszak Roland, Bíró Vali, Papp Erika, Fekete Anna, Nagy Ildikó, Olah Zsófia, Maklári Kis Tünde és Németh Anikó tartották.
9. ábra
Gyermekfoglalkozás a konferencián
A magas szakmai színvonalú konferenciát a szervezők részletes összefoglalója és a Szózat közös eléneklése zárta. A főszervezők megfogalmazták az amerikai és az európai előadók, résztvevők közös üzenetét: úgy éljük meg saját magyarságunkat, hogy ez életünk természetes, szerves része maradjon, és amit kaptunk a szüleinktől, a gyermekeinknek adjuk azt tovább. Fontos, hogy a magyar nyelvű közös foglalkozások és együttlétek felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt élményt, örömforrást nyújtsanak. A közel százfős konferencia, az AMIT hagyományt teremt, évről évre lehetőséget ad a tengerentúli magyar iskolák számára találkozóra, tapasztalatcserére és a jó gyakorlatok megismerésére. Ezáltal még sikeresebbé válhat az amerikai magyar iskolák kapcsolattartása és együttműködése, és egymást kölcsönösen segítő, a magyar nyelvű nevelésért és a magyar kultúráért elkötelezett, közösségformáló hálózat alakul ki és erősödik meg. A konferencia célja továbbá az is, hogy a hétvégi magyar iskolák pedagógusai is feltöltődjenek ezeken a rendezvényeken, felfrissítsék pedagógiai tudásukat, új pedagógiai módszereket ismerjenek meg, és újabb motivációt kapjanak nevelői, kultúraőrző tevékenységük folytatásához. A program végén a szervezők meghívták a jelenlévőket és a jövőbeli érdeklődőket a 2015. évi AMIT-konferenciára.
10. ábra
Búcsú a konferenciától egy közös képpel
(1) Az Amerikai Magyar Iskolák Találkozójának honlapja www.amit-ny.org (2014. június 20.)