Naptár

2024. április 15–19..

Egyetemi Anyanyelvi Napok

2024. április 20..

Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokverseny

2024. április 24. – május 3..

A magyar nyelv hete

 

Tovább...

 

Nemzeti Kulturális Alap


Magyar Nyelvtudományi Társaság


Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozat


Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szakmódszertani Központ


Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Lukács Mária

A helyesírás útvesztői

 

Tisztelt Szerkesztőség, kedves Olvasók!

 

A helyesírás már az általános iskola második osztályában jelentős szerepet kap, és évről évre nehezedik, megkeserítve sok kisdiák életét. Néhány j-s, ly-os szó már az első osztályos tananyagban is felbukkan, és a következő tanév hosszú listáját az iskolaév végére bizony tudni kell. Vannak-e szabályok, és hogyan lehetne könnyebb mindezt megtanulni? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a kisdiákokat és a szüleiket is. „Szabályok nincsenek, viszont e kincseket helyesen teszed, ha mondogatod, a hiányokat pótolgatod.” Így támadt az ötletem a szabályok, a tudnivalók versbe szedéséhez és különböző színekkel való kiemeléséhez. Mindehhez gyerekek rajzait igyekeztünk kapcsolni – így született meg az Imbolygó, a „diákbarát” helyesírási kalauz. Az alábbiakban a kiadványból vett néhány példa szerepel.

Kezdésként térjünk vissza a fentebb említett j/ly témakörhöz. Rengeteg diáknak okoz gondot az azonosan ejtendő hang különböző módon való jelölése, ezért némi segítséget nyújthatunk a következő csoportosítás elmondásával:

-ály/-ély végű szavak: „Király, erkély, aszály és veszély, sok az elipszilon, kicsi az esély, hogy ne így legyen…

-og/-ög végű szavak előtt is többnyire ly áll: „Hömpölyög, imbolyog, kóvályog, gomolyog, a tyúkólakhoz róka sompolyog.”

-lya/-lye végződésű szavak (ha nem toldalék): „Pocsolya, korcsolya, datolya, gereblye, képzeld azt, hogy elfér a zsebedben!

De kiemelhetjük azt is, hogy a névmásokban szintén ly-t találunk: ilyen, olyan, milyen, amelyik, bármelyik. Játékos, figyelemfelkeltő lehet a következő mondóka, amely szerint a hűtőben tárolt élelmiszerek nevében pontos j-t írunk, ahol ezt a hangot halljuk: „ jöhet a tej, a tojás, a vaj, jaj, csak nehogy összekavard! Ezeket mind hűtőbe tesszük, így azután megjegyezzük.” A „zajkeltő” szavak is többnyire pontos j-vel írandók: „zaj, moraj, zsivaj és robaj, zajkeltő szavak, gyűjtsél hát sokat! Pontos j-vel írjuk, meg ne ijedj, de más az ilyen, az olyan, a milyen.” Ez utóbbi sorban már az ilyen és a formájában hozzá hasonló ijed szavakat is kiemeljük, hiszen ezeket gyakran tévesztik el a gyerekek.

A cserje – csermely páros szintén figyelmet érdemel, mert nemcsak hangalakjukban hasonlóak, de mindkettő a természetben fordul elő: „Cserje és csermely nem ugyanaz, a cserje az növény, a csermely kis patak.” Három hasonló szó megjegyzéséhez a következő kis sor lehet kapaszkodó: „Gólya és pólya más, mint a bója, meg fogod jegyezni második szóra.

A j-t kékkel, az ly-t pirossal jelölve gyorsabb eredményt lehet elérni a tanulási folyamatban, hiszen a kisdiákok számára a különböző színű kiemelések segítséget nyújthatnak a szabályok megjegyzésében. Az idézett részletek az Imbolygóhelyesírási kalauz című kiadványból származnak, amelynek egyelőre – terjedelmi okokból – nincsen hivatalos kiadása. Az anyanyelvi neveléshez, a magyarórákhoz jó (az Imbolygóban kékkel jelölve) munkát kívánok.

 

                                                                       Tisztelettel:

 

Budapest, 2013. augusztus 14.

 

 

Lukács Mária 
fejlesztőpedagógus

Lukács, Mária: The maze of spelling 

Az írás szerzőjéről

 

Vissza az oldal tetejére 

Vissza a 2013. évi 3. szám tartalomjegyzékéhez  

 

 

Oldaltérkép                     Szerzőink figyelmébe                     © Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2008–