Naptár

Tóthné Szűcs Éva

Benedek Elek Tudományos Konferencia Nyíregyházán

„Hős volt, bátor és igaz: ennek a földnek egyetlen szemünk
előtti vértanúja, testvére a régieknek, akiket úgy szeretett:
Apáczainak, Mikes Kelemennek, Kőrösi Csomának, az örökké élőknek.”

 (Részlet Tamási Áron nekrológjából)

A Nyíregyházi Főiskola Pedagógusképző Karának Tanítóképző Intézete Benedek Elek születésének 150. és halálának 80. évfordulója alkalmából 2009. április 2-án és 3-án Elek nagyapó testamentuma címmel tudományos konferenciát rendezett. A magyar gyermekirodalom klasszikusáról szóló megemlékezések mellett a főként tanító- és óvóképző főiskolákon oktató kollégák a nyelvi és az irodalmi nevelés tematikájába tartozó kutatásaikról, tudományos munkáikról tartottak előadást. A kétnapos megemlékezés remek lehetőséget kínált a gyermekirodalommal és a nyelvészettel, valamint az anyanyelvi tantárgy-pedagógiával kapcsolatos szakmai eszmecserére.

1. kép

Benedek Elek műveinek gyűjteménye

„Szeretném, ha száz kezem volna, hogy dolgozhatnám sokat, megmérhetetlen sokat” – írta Benedek Elek Testamentumában. Munkáin generációk nőttek fel, hűséget, becsületet, tisztességet tanulva írásaiból. Életművének jelentős része a magyar és a világirodalom meséinek kincsesháza. Jánosi Zoltán rektor bensőséges hangú megnyitó beszédben méltatta Benedek Elek munkásságát, majd a szárnyas királyfiról szóló példázatában a mese fontosságára, életünkben betöltött szerepére hívta fel a figyelmet.

A konferencia szervezőinek fontos célkitűzése volt, hogy a rendezvény a tehetséges fiatalok számára megnyilatkozási lehetőséget biztosítson. A kettős jubileumi megemlékezéshez kapcsolódva a tanító és az óvodapedagógus hallgatók számára Diáktoll címmel pályázatot hirdettek több kategóriában, amelynek eredményéről Nagy Éva főiskolai docens adott részletes értékelést. Mese- és versírás kategóriában a hét pályázó közül I. díjat nyert Tóth Mónika Éva Nyíregyházáról, II. díjat kapott Köröndi Péter Szegedről. A beérkezett tíz meseillusztráció közül két alkotás nyerte el a zsűri tetszését. Az I. díjat Császár Hajnalka érdemelte ki Szegedről, a II. díjat Törőcsik Anna Nyíregyházáról. Az értekezés, tanulmány kategóriában csupán két pályamunka érkezett, az egyik tanulmányíró, Csarndzsics Mária Bajáról, különdíjat kapott.

2. kép

A Benedek Elek meséihez készített illusztrációk kiállítása

A magyar népmesék az ősi tudás egyetemességét tükrözik, ezért tetszőleges irányból vizsgálhatók. Az előzetesen felkért előadók hermeneutikai alapú meseelemzése számos érdekes, újszerű megállapítást tartalmazott. Bálint Péter főiskolai tanár Átokjelenség, átváltozás és megváltódás a népmesékben címmel tartott érdekfeszítő előadást. Ezt követően Biczó Gábor egyetemi docens filozófiai alapú előadása hangzott el Az álom, a sors és az idő értelmezése a halál témáját tárgyaló népmesékben címmel.

A konferencia első napján az esti fogadást a Nyíregyházi Főiskola egykori és jelenlegi tanító szakos hallgatóinak hangulatos műsora tette még emlékezetesebbé. A helyi specialitásokból összeállított vacsora során lehetőség nyílt szakmai és baráti beszélgetésekre.

3. kép

A Benedek Elekről készül konferenciatabló

Másnap szép számú hallgatóság előtt folytatódtak az előadások. Az anyanyelvi tantárgy-pedagógia szekció elnöke Koi Balázs főiskolai tanár volt, aki Benedek Eleket mint a gyermekirodalom ügyének fáradhatatlan harcosát méltatta bevezetőjében. Mind Koi Balázs, mind pedig az előadók fontosnak tartották kiemelni az anyanyelvi nevelés és a módszertani kultúra megújításának szükségességét.

Herbszt Mária főiskolai tanár a tananyag motiválásáról szóló előadásában azt a kérdést járta körül, hogy az 5–6. osztályos anyanyelvi órákon az óra eleji motiválásnak milyen módszereit ismerik és tartják fontosnak egy pedagógus-továbbképzés résztvevői. A motivációnak mint kiemelten fontos didaktikai kategóriának a szűkebb és tágabb értelmezésével rávilágított arra, hogy komplex pedagógiai funkciójánál fogva a motiváció elengedhetetlen összetevője bármelyik pedagógiai folyamatnak. A továbbképzés hallgatóinak egy konkrét szöveghez írt javaslataival az óra eleji motiválásnak számos módjára láthattunk példát.

Galgóczi Lászlóné mestertanár egy megújult alsó tagozatos anyanyelvi tankönyvcsaládot mutatott be. A szerző-előadó szemléletes példák és konkrét feladatok tükrében szemléltette a taneszközök korszerűségét, játékosságát, részletesen szólt a korigényekhez igazodó megújult tartalomról. Kiemelte, hogy a tankönyvek és a gyakorló munkafüzetek egységes rendező elv alapján készültek: míg az előbbiek a tanulást segítik, addig az utóbbiak tudáshoz juttatnak.

A játék, a játékosság fontosságát hangsúlyozta Tölgyessy Zsuzsanna főiskolai docens az Élményközpontú irodalomoktatás című előadásában. A drámapedagógiai órák oldott légköre, a sokszínű személyiségfejlesztő gyakorlatok segíthetik az olvasóvá nevelést, az irodalom megszerettetését. Szükség van kreatív pedagógusokra, akik egyéni ötleteikkel, empátiájukkal képesek a megfogyatkozott számú olvasók táborát növelni.

B. Kiss Attila főiskolai adjunktus szimbolikus sétára invitálta a hallgatóságot. Előadásában hangsúlyozta, hogy a mesékkel és a mítoszokkal történő környezeti nevelés fontos szerepet tölt be a nevelő-oktató munkában.

Közismert, hogy a lírai alkotások aránytalanul kis mértékben vannak jelen az olvasókönyvekben. Hiánypótló, nagyszerű versantológiára hívta fel a figyelmet Katona Krisztina főiskolai docens. Előadásában a 2008-ban megjelent Friss tinta! című kötetben szereplő versek anyanyelvi órákon történő felhasználásához hallhattunk olyan gyakorlatokat, amelyek alkalmasak különböző anyanyelvi készségek és képességek fejlesztésére.

A délelőtt második részében Herbszt Mária főiskolai tanár elnökletével még négy nyelvészeti témájú telt házas előadás hangzott el.

Galgóczi László egyetemi tanár a szitokszóvá vált betegségneveinkről tartott élvezetes előadást. Változatos, olykor nevetésre ingerlő példákon keresztül követhettük nyomon az elhomályosult jelentésű fene szó jelentésváltozásait a XVI. századtól napjainkig.

Koi Balázs főiskolai tanár a külső testi tulajdonságot jelölő diákragadványnevek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzett gyűjtéséről tartott izgalmas előadást. A több száz diákra kiterjedő kutatás példaanyagának rendszerezésén túl a névadás indítékáról, okáról, gazdag információtartalmáról szóló megállapításai egy hosszabb tanulmány részét képezik.

A j-s és az ly-os szavak helyesírása gyereknek és felnőttnek egyaránt nehézséget okozhat. Gasparics Gyula főiskolai tanár Helyesírási nefelejcs című gyakorlókönyve közli nyelvünk leggyakoribb j-s és ly-os szavait, értelmezi jelentésüket, majd a gyakorláshoz feladatlapot is kínál. A bemutatott oktatótábla és cédé használata még hatékonyabbá teheti a tanulóknak a gyakorlást, a pedagógusoknak pedig a tanítást és a gyakoroltatást.

Az alsó tagozatos rövid, prózai szövegek kreatív-produktív megközelítési lehetőségeiről szólt Imre Rubenné főiskolai tanár. Az elméleti kereteket röviden, lényeglátóan összefoglaló bevezetőjét követő előadásában a vehikulummal (a szöveg fizikai megjelenési formájával), a formációval (a szöveg formai felépítésével), a sensussal (a szöveg szemantikai felépítésével), illetve a relátummal (a szöveg adott módon interpretált vehikulumához rendelhető világfragmentummal) kapcsolatos, összetett gyakorlatokra és variációkra láthattunk példát.

Ebéd után Bálint Péter főiskolai tanár elnökletével a gyermekirodalom-szekcióban folytatódtak az előadások. A szakemberek – olvasáskutatók, pszichológusok, gyermekirodalmi kutatók, könyvtárosok, pedagógusok – évek óta hangsúlyozzák, milyen fontos az olvasás megszerettetése már kisiskolás korban. A délutáni előadásokban megfogalmazódott, hogy az olvasóvá nevelés csak úgy végezhető hatékonyan, ha számolunk az olvasói igény és ízlés változásával, a könyvön kívüli olvasási élményekkel.

Izgalmas feladatra vállalkozott Gasparicsné Kovács Erzsébet főiskolai tanár: a 10–14 éves tanulók olvasási szokásait elemezte különböző szempontok alapján. Megállapította, hogy a vizsgált tanulók leginkább a kalandos történeteket kedvelik, míg verseket csak ritkán olvasnak. A listavezetők leginkább a kötelező olvasmányok. A közölt adatok elgondolkodtatóak voltak, hozzászólásukban többen felvetették az országos szintű vizsgálatok szükségességét.

Egy „tegnapi” és egy „mai” gyermekverskötetet hasonlított össze Sipos Lászlóné főiskolai tanár. Weöres Sándor Zimzizim (Móra Könyvkiadó, Budapest, 1967) kötetének 46 versét, illetve Havasi Attila 1001 magányos rinocérosz (Alexandra Kiadó, Pécs, 2007) című alkotásának 45 versét vetette egybe a szóstatisztikai vizsgálat módszerével. Különösen érdekes volt a kétféle nyelvi világ stiláris jegyeinek értékelő elemzése. A két gyermekverskötet megjelenése között eltelt közel négy évtized kimutatható volt a nyelvhasználati különbségekben s a költők eltérő nyelvi világában is.

Végh Balázs Béla a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozatának egyetemi adjunktusa Markó Béla állatverseiről tartott jó hangulatú előadást. Hangsúlyozta, hogy bár a műfaj ősi, ezeknek a műveknek nem a didaktikai szándék, hanem az eredetiség, a szórakoztatás a legfőbb jellemzője. A köteteket a hallgatóság kézbe vehette, megismerhette, s a változatos elemzési szempontokat tartalmazó előadás alapján kialakíthatta saját Markó-olvasatát.

Az internet egyaránt hasznos a pedagógusoknak és a diákoknak, segíti az oktató-nevelő munkát. Ezt a témát járta körül Lavotháné Jáger Klára főiskolai docens Benedek Elek munkássága az interneten című előadásában. A világhálón található Benedek Elek életével, műveivel (diafilmek, cédék), valamint a meseíró, lapszerkesztő munkásságáról szóló szakirodalommal kapcsolatos anyagokat foglalta össze, és szólt az anyanyelvi órákon történő felhasználási lehetőségükről is.

A gyermekirodalom tehetséges írójának legújabb alkotásáról, Berg Judit második Rumini-kötetéről tartott előadást Kissné Rusvai Julianna főiskolai docens. Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlotta a kalandregényt, kiemelte annak értékeit: a fordulatokban és az izgalmakban bővelkedő cselekményt, a tematikus szerkesztést, az érthető megfogalmazást.

A szakmai beszélgetés végén a Nyíregyházi Főiskola Tanítóképző Intézetének vezetője, Jenei Teréz főiskolai tanár zárógondolatában arról beszélt, hogy a tudományos konferencia eredményes volt, az elhangzott előadásokat kötet formájában szeretnék megjelentetni.

Az írás szerzőjéről

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2009. 3. szám tartalomjegyzékéhez