Naptár

Salné Lengyel Mária főszerk.

Fejlesztő Pedagógia (Paksi László)

MENTOR-SZANATOR KFT. BUDAPEST. 1990–. 64 OLDAL

Tíz éve a pedagógia szolgálatában

A Fejlesztő Pedagógia című folyóirat 1990 szeptembere óta áll a pedagógia iránt érdeklődő olvasók rendelkezésére. A kezdeti időszaktól eltérően az utóbbi években már évi hat szám jelenik meg. A tanulmányok nem csak a gyógypedagógusoknak szólnak, jóllehet a cím ezt sugallhatja. Az írások, a bemutatott eljárások és a módszerek azonban gyakran egyformán hasznosak lehetnek a védőnők, az óvodapedagógusok, a tanítók és a szülők számára.

A kiadványban közölt írások nem csoportosulnak rendszeresen jelentkező rovatokba. Így egy-egy alkalommal sok, egymáshoz tematikailag szorosan nem kapcsolódó tanulmány kerül az érdeklődő olvasók elé. Az egyetlen rendszeresen jelentkező rész a minden számot indító főszerkesztői előszó (Iránytű), amely kedvcsinálóként összefoglalja az adott szám tartalmát. Az alábbiakban a Fejlesztő Pedagógia 20. évfolyamának írásait mutatom be.

A 2009/1. szám kivételes, legalábbis abban a tekintetben, hogy egyetlen nagy témával, a kaposvári Süketnémák Dunántúli Központi Óvodája fennállásának 50 éves évfordulójával foglalkozik. A tanulmányok három további nagyobb tematikus egység köré szerveződnek. Az első a Hallássérült kisgyermekek, óvodásaink, iskolásaink címet viseli, amelyben az óvoda történetén és munkáján kívül bepillanthatunk a Duráczy József Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központ hallássérült osztályainak az életébe is.

A második témakör szakszolgálatokról szóló írásai a szakmai intézmények és a szülők, valamint a család kapcsolatát, együttműködését járják körbe. A család és a szülők fontosságát hangsúlyozzák, akik jelentősen hozzájárulhatnak a szakszolgálatok munkájának eredményességéhez.

Harmadikként a Logopédia címet viselő egység a logopédiai fejlesztőtevékenység lehetőségeivel foglalkozik, valamint a fél évszázados fennállását ünneplő intézményben működő Logopédiai Szakszolgálat tevékenységének bemutatására vállalkozik. Zárásként Gyurina Éva igazgatónő ad rövid beszámolót az intézmény jelenéről.

A 2. számot a 2008 őszén a Szent Rókus Kórházban megrendezett Szavak ébredése című kongresszus előadásainak szentelik. A konferencia célja az volt, hogy a részt vevő nyelvészek, szakorvosok, logopédusok és fül-orr-gégészek megosszák egymással, valamint a nyilvánossággal kutatásaik, napi munkájuk tapasztalatait. Az elhangzott előadások alapján készült tanulmányok a beszédzavarok, a beszédfogyatékosságok és a rehabilitáció lehetőségeit elemzik. A címek ismeretében mindenki megtalálja a saját érdeklődésének megfelelő témát.

Az emberi nyelv kialakulásával kapcsolatos eltérő nézőpontokat a nyelvpatológia újabb eredményeinek fényében értékeli Kas Bence nyelvész-logopédus A nyelvi képesség evolúciója és patológiája: Hogyan utalnak a zavarok az eredetre? című írásában. A művészetterápia jelentőségét hangsúlyozza Zeng az ének, zeng a szó címmel Szaffner Gyula és Balás Eszter mesterlogopédus. A különböző beszédzavarok terápiájáról ugyancsak logopédusok írásait olvashatjuk.

A Fejlesztő Pedagógia tavalyi 3. száma szintén érdekes tanulmányokat tartogatott az olvasóknak. Lukács Szandra, Rosta Katalin és Schuchné Rumpli Henriette az ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ munkatársai a speciális óvodai projektmunka alkalmazásának lehetőségeit tárgyalják, bemutatva a sajátos nevelési igényű gyermekeknél alkalmazott projektmunka komplexitását.

Kiemelendő Szécsényi István PhD-hallgató A közösség szerepe az egyén szocializációjában című írása, amelyben a nevelés és a szocializáció különbözőségét, a közösségben betöltött szerepét vizsgálja. Kiemelten foglalkozik tanulmányában az osztályfőnök szerepével mint az egyén szocializációjának jelentős befolyásolójával.

A 4. számban több szerző taglalja az érzelmek, a szeretet és a motiváció pozitív hatásait. Ez a szám a 90 éves B. Méhes Vera köszöntésével indul, aki a Montessori-pedagógia magyarországi elterjesztésében és megismertetésében vállalt jelentős szerepet. Molnár Dalma pszichológia szakos hallgató a diszlexiás gyerekek vizuális téri képességeit kutatta. Megállapította, hogy a vizuális információ feldolgozása a diszlexiás gyerekek esetében több időt igényel, mint a kontrollcsoport tagjainál. A diszlexiásoknál a meglévő gyengébb téri észlelést speciális terápiákkal lehet fejleszteni, amelyben kiemelt szerepe van a diszlexia korai felismerésének, valamint a speciális fejlesztések időben történő megkezdésének.

A nyelvész Laczkó Mária a hallássérült középiskolások beszédészlelését és beszédmegértését elemzi. Eredményei megerősítik azt a tapasztalatot, hogy a hallássérült középiskolások anyanyelvi és idegen nyelvi oktatása nehézségeket jelent. Megoldásként felhívja az olvasók figyelmét a jelnyelvi oktatás létjogosultságára.

Herczog Csilla PhD-hallgató a 14–18 éves korosztály médiaműveltségének háttérvizsgálatát tűzte ki célul A médiaoktatás közoktatási gyakorlatának vizsgálata című tanulmányában. Eredményei azt mutatják, hogy a mozgókép és a médiaismeret tantárgy eljutott arra a szintre, ahol a tudásátadás már nem tekinthető egyirányú folyamatnak, illetve nem az elmélet uralja a tanórákat.

A 20. évfolyam 5. számának első írása a 20 éves évfordulóját ünneplő Magyar Speciális Olimpiai Szövetség előtt tiszteleg. A Speciális Olimpiai Szövetség létrejöttét ünneplők mosolya „szélesebb volt, mint a Mississippi” – jelzi a címben is Rapai Nándor.

Sasné Szűcs Emese gyógypedagógus Maria Montessori pedagógiájával igyekszik bemutatni a fogékony periódusok jellemzőinek alkalmazhatóságát a fejlesztő pedagógiában. Dolgozatában arra a következtetésre jut, hogy Montessori pedagógiája a fejlesztő pedagógiával jól összeegyeztethető, az alkalmazó tanároknak pedagógiai alapot, a módszerek és az eszközök széles választékát biztosítja.

A nemi szerepek megjelenítése és értelmezése a 14–18 évesek médiaszövegeiben címmel folytatja médiaműveltség-vizsgálatát Herczog Csilla. Kutatása igazolja, hogy a középiskolások erős médiabefolyás alatt állnak. Ám az is jellemző rájuk, hogy egyáltalán nem ismernek magyar filmeket és magyar színészeket.

Kiemelendő Varga-Ormos Vera tanárnő írása is, aki a tanórán kívüli foglalkozásokon kísérelte meg a fogyatékos tanulók integrálását. Sakkozzunk! című írásában arról számol be, hogy miként sikerült enyhén értelmi fogyatékos tanulókkal megszerettetni a sakkot és így szerezve élményeket fejleszteni a személyiségüket.

A 20. évfolyam írásait áttekintve elmondhatjuk, hogy a Fejlesztő Pedagógia szakmai folyóirat nevéhez méltóan a széles nyilvánosság elé tárja a fejlesztő pedagógia területén születő új eredményeket, rávilágít a mindennapok problémáira, így a pedagógia, a neveléstudomány iránt érdeklődők széles köre haszonnal forgathatja a megjelenő lapszámokat. A folyóirat értékei közé tartozik az is, hogy folyamatos publikálási lehetőséget biztosít a szakembereknek, az egyetemi és a főiskolai oktatóknak, de helyet kapnak a lap hasábjain tehetséges PhD-hallgatók írásai is.

Paksi, László: Ten years in the service of pedagogy. Developing Pedagogy

Az írás szerzőjéről

Vissza az oldal tetejére

Vissza a 2010. 1. szám tartalomjegyzékéhez